Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 10. szám - SZEMLE - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet (VIII. rész: „Új időknek új dalai” Kecskeméten)

ként közölt írás: „ami a Ma íróit és műveit illeti, tudjuk, hogy ezeknek egy része nagyon is elvetette a sulykot, és a maga irányát rá akarta erőszakolni a tömegekre.” Másrészt viszont leszögezi: „Az a tény, hogy valami új és az emberek nagy része előtt érthetetlen, nem lehet sem érdem, sem pedig elitélhető és legkevésbé kigúnyolható dolog. Az új törekvésekről vitázni kell és beszélni róluk, és az a viták hevében vagy elég, vagy diadalmaskodik.”10 A Kassák-csoport, a Ma körüli viták minden bonyolultsága ellenére ma már világosan látjuk, hogy a kommunisták elvi bírálata nem hozható közös nevezőre a szociáldemokrata jobbszárnyról és a polgári oldalról elhangzott támadásokkal és gúnyolódásokkal.

Akadtak azért a kecskeméti értelmiség körében is olyanok, akik megértették az „Új időknek új dalait”. Mindenekelőtt az „ifjú szívek” fogadták szomjasan az újat. Molter Károly, az erdélyi irodalom későbbi jeles munkása az 1900-as években a kecskeméti református gimnáziumban volt diák, 1907/1908-ban az önképzőkör elnöke. Tibold Márton című önéletrajzi regényének egyik fejezetében színes képet fest az önképzőkör életéről. Ady költeményeit szavalják, vitatják, a szocializmusról tartanak előadást. Az iskolai évkönyvben ennek nincs kifejezett nyoma, minthogy az nem tünteti fel az elhangzott előadások, versek címét. Molter egyik előadását azonban megnevezi az önképzőkörről szóló jelentés, címe: „A natu- rálista regény”. Az iskola könyvtárában számos Zola-regény volt, járt a könyvtárnak a Huszadik század, 1909-től a Nyugat is. Az önképzőkör 1909-ben Ady valamennyi addig megjelent kötetét megvásárolja, megveszik Babits új kötetét és a Holnap című antológiát is. 1911/12-ben önkép- zőköri pályatétel Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Kóbor Tamás műveinek ismertetése, a következő évben Tóth László Bíró Lajos színműveinek elemzésével nyert pályadíjat.1 11

Az önképzőkör tanárelnöke Garzó Béla volt, akinek Virág Benedekről és Jókai regénytárgyairól írt tanulmányait az irodalomtörténet máig is számon tartja. Volt érzéke a modern irodalmi törekvések iránt is. Tóth László, akinek tanára volt, így emlékezett rá: „Elénk szerepet vitt a társadalmi életben, a függetlenségi pártban, az

Jegyzetek

1 Idézi: Heltai Nándor: A Katona József Társaság története. A K. J. T. jubileumi évkönyve. 1971.22. I.

2 Egy ember élete. 3. kiad. 1966. 992—1010. I.

3 A Katona József Kör évkönyve, 1905—1912. 17. I.

4 Uo. 18. I.

5 Idézi: Heltai Nándor: „...éhe a szónak”. Kiskunság, 1969. 1. sz. 43. I.

6 Az idézetek lelőhelye: Heltai Nándor i. m. 43—44. I.

7 A Katona József Társaság jubileumi évkönyve. 1971. 93—99. I.

ellenzéki megmozdulásokban. Tudta, hogy rajongok Adyért, s a felső osztályokban mindig szentelt néhány percet Ady egy-egy újabb kötetének, a körülötte dúló harcoknak. Bátran és meggyőzően méltatta Ady jelentőségét. Tőle hallottam először Debussy nevét elragadtatással.”12 Tegyük ehhez hozzá, hogy Ady nevét a legtöbb akkori középiskolában még csak gúnyos lekicsinyléssel vagy tajtékzó gyűlölettel emlegették, modern irodalommal kapcsolatos pályatételt nemigen tűztek ki, Debussy zenéjét pedig Kodály is csak 1903-ban, párizsi útja során ismerte meg.

Az 1910-es évek jelentős kecskeméti íróegyénisége volt Buday Dezső (1879—1919), 1912-től a jogakadémia tanára. A széles műveltségű tudós közelebbi szakmája, a jog mellett főként a szociológiát művelte, de foglalkozott etnikával, nyelvészettel, zenével és irodalomtörténettel is. Szépirodalmi műveit Hungaricus álnéven publikálta. 1916-ban jelent meg A szenvedő ember című utópikus regénye, a ma divatos scifik elődje. Ugyanebben az évben közölte a Nyugat Orgonaszó című háborúellenes költeményét. Mind verse, mind regénye stílusán Kassáknak, a Ma körének hatása érződik. A háború alatt írta Jókai-tanul- mányát is, amely azonban csak 1925-ben jelent meg, szintén a Nyugatban. Buday, ez a modern ízlésű forradalmár szerette Jókait, mert meglátta benne a szociális kérdésekre való fogékonyságot, ugyanakkor bírálta is naív álmodozásáért.

Buday szoros kapcsolatban volt a Huszadik Század körével, polgári radikális eszmékkel indult, s mint sok hasonló gondolkodású értelmiségi, ő is a háború idején vált forradalmárrá, kommunistává. A Tanácsköztársaság idején vezető szerepet vállalt Kecskeméten: mint Weither Dániel írja, a városi direktórium tagjai közül „toronymagasan, igazi forradalmár módjára emelkedett ki Buday Dezső, a proletármozgalomban teljes odaadással részt vevő értelmiségi nemes példájaként.”13

A Tanácsköztársaság idején, 1919 májusától Kecskemét városparancsnoka volt Sinkó Ervin, később a jugoszláviai magyar irodalom egyik vezető egyénisége. Optimisták című regényének egyik fejezete érdekes képet rajzol a 19-es nyár Kecskemétjéről.

(Következő számunkban folytatjuk)

8 I. m. 44—45. I.

0 Az idézetek az 1911. okt. 22-i és az 1912. nov. 17-i számból valók.

10 M. Alföld, 1919. júl 30. Idézi: Kecskemét és Kiskunság 1919 vörös lobogója alatt. 1959. 113. I.

11 Az adatok az iskolai évkönyvekből.

12 Iskolai emlékeimből. 400 éves a Kecskeméti Katona József Gimnázium. 1964. 74. 1.

13 Kiskunság, 1959. márc.—ápr.

95