Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Szociográfusok tanácskozása Kecskeméten (Összeállította Zám Tibor)

milyen eszközrendszerekre van szüksége. De itt egy sokkal mélyebb, világtörténelmi értelemben mélyebb fordulatról van szó. Arról, hogy egy olyan új társadalom születé­sének vagyunk a tanúi, amely a Földnek még csak egy meghatározott részén győzött, és fölényét a kapitalizmussal szemben még hosszú évtizedes — ha nem évszázados — harcokban kell biztosítania; tehát itt nem olyan társadalomról van szó, mint Comte esetében, hogy a kapitalizmus alapvetően már konstituálódott, készen volt, s védte magát a vele szemben fölsorakozó új osztállyal és annak eszméivel szemben. Itt egy mozgásban, átalakulásban levő társadalomról van szó. Itt nem Minerva baglyaként szólal meg a tudomány vagy a szociográfia. Itt egy sor intézmény most van születőben. A szocialista tulajdonviszonyok finomabb erezeteit még nem formálta ki maga a tör­ténelem sem. Ez az ellentmondások végiggondolása eredményeként finomodik. És ezt elmondhatjuka politikai felépítményről,de méginkábbelmondhatjuka kommuniz­musnak, a társadalom holnapjának arról a mélyebb értelméről; amely nem a patri­archális közösség jogutódja lesz, nem is egy atomizálódott társadalom lesz, ahol a pénz jelenti az illuzórikus közösséget, hanem a szabad, független egyének közössége lesz. De hogy azzá váljék, a cserkészés, a kísérletezés, a kémlelés, az úttörés munkáját kell végeznünk. Ezért még inkább szükség van nemcsak a tudomány eszközrendszerére, nemcsak a politikára, amely elemzi a tudomány különböző prognózisait, és dönt az erőviszonyok és egy sor más körülmény figyelembevételével. Arra az írói látásmódra is szükség van, amely ezeket a konfliktusokat más mezőben gondolja végig. Csak néhány problémát szeretnék jelezni, ahol úgy érzem, hogy az elkövetkezendő sorozatok felbecsülhetetlen segítséget adhatnak. ERDEI FERENC a Magyar paraszttársadalom című könyvében kidolgozott egy fi­nom fogalmi distinkciót a magyar paraszti valóságról. Neki sikerült a legmélyebben megmutatni, hogy a magyar paraszttársadalom már a két világháború között is útban volt: akkor a feudalizmusból kereste az utat a polgári létforma felé. Azóta, 1945-öt követően, a földreformot követően, részben keresztülment a polgári átalakulás kor­szakán. 1949 vargabetűt, törést eredményezett, de 1960—61-től ismét megújult a magyar falu. Ám akármennyire jelentősek és a gazdaságpolitikai döntések szempontjá­ból kulcsfontosságúak a termelőszövetkezet és a szövetkezet különböző típusait érin­tő vizsgálatok, vannak itt olyan vonatkozások, amelyeket az írói szociográfia tud a leg­jobban letapogatni. A másik: itt van a munkásság, amely szintén útban van. A háború előtti munkásság zöme nem a koncentrált nagyiparban dolgozott, hanem útépítő volt, bányász volt, erdőgazdálkodásban dolgozott, élelmiszeriparban — ami idénymunka volt —, tehát félig megmaradt parasztnak, és félig volt csak munkás. Most, hogy az ipar néhány év alatt megháromszorozódott, megötszöröződött, most még inkább azt tapasztalhat­juk, hogy a munkásság nemcsak úgy bontódik, hogy szakmunkás, betanított munkás és segédmunkás, hanem az életmódokban és a sorsokban itt is egymásra van rétegez- ve a paraszti tegnap, az 50-es évek legkülönbözőbb útjai és útvesztői. És ez, hogy útban van, a különböző értelmiségi csoportokat is jellemzi. Az első generációs értel­miségnek nagyon sok szempontból megíratlan szociológiai értelemben a sorsa, a föl- emelkedése, történelmi drámája a szó legjobb és legmélyebb értelmében. És folytatni lehetne a sort, mert a magyar jogászságtól a magyar orvostársadalomig sok olyan tár­sadalom van, amelyről szociografikusán nagyon sokat és újat lehetne mondani. Befejezésül a következőt szeretném mondani: a Magyarország felfedezése-sorozat- nak — a háború előttinek — én a legnagyobb erényét abban látom, hogy ez a sorozat akkor — bár különböző ideológiai premisszákból— tulajdonképpen konceptuálisán kérdezett rá a Horthy-rendszer legfontosabb konfliktusára, a nagybirtokkérdésre. A válasza ebben a kérdésben egyértelmű és radikális volt, de konceptuális volt ez a 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom