Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 10. szám - Páskándi Géza: Versek (Tükrözés, Tűvel átszúrt narancs, Lehangoló és mégis)
És nevettünk Noha az „átvitel” tényében a TEFU-t tettenértem S a Patyolatban is a megtisztító katarziszt O én megállítottam egy nyelvet Örök értelmet adtam volna néki Ehelyett ő tőlem függetlenül — mozog Én szentté tettem s ő kalandot keres Utcasarkon szájról-szájra jutva És elgondolkozhattok e dolgon akkor is Ha a szájöblítésre szánt vizet A szomjazó A Szaharában végül lenyeli E nyüzsgésben az elevenben Abban ami alkalmazott Van valami lehangoló Kacagásra ígérkezett S tragédiába fordult És fenségesnek ígérkezett Szavát szegte most ez lehangol Vagy úgy történt ahogy sejtettem s igazamat kapom vissza így Noha valami másra vártam Unom saját igazamat Vagy nem úgy történt ahogy ígérte S így rajtafogtam tehát magamhoz Jutottam ismét itt meg lehangol Hogy én a gyarló is szavánfoghattam így ő még énnálam is gyarlóbb S közben meg is vetem magam miért nem Tudtam ÍGÉRETÉBEN TARTANI ígérete páholyában Megnyújtani az ígéret pillanatát Ó lehangoló alkalmazott Ó örökös alkalmazottság Hiszen ha elevenemben Az állandó csak alkalmazottként van jelen Mint cimke-rajzán a művész ecsete Alkalmazott szeretkezés Alkalmazott ez ének is Lehangoló ÉS MÉGIS 4
