Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 9. szám - MŰHELY - Pintér Lajos: Vajdasági magyar valóságirodalom
Duba Gyula Vajúdó parasztvilág (1974) című szociográfiai regényét. Duba Gyula korábbi műveiben is arra vállalkozott, hogy nemzedékének írója legyen, megmutassa azokat az élményeket, amelyek a csehszlovákiai magyarság ma negyven év körüli nemzedékét formálták. Hősei erősen önéletrajzi karakterűek, egy nemzedék — a harmadik — legégetőbb gondjaival küzdenek: a parasztból értelmiségivé, falusiból városivá emelkedés belső és külső küzdelmeit élik át. A csehszlovákiai magyar irodalomban kiformálódott egy kedves illúzió: a falusiból városivá váló értelmiség biztos menedékként vélte maga mögött a változatlan falut. Itt találták meg az irodalmi hősök is a nyugalmat, belső békét. Duba Gyula Szabadesés című regényében, majd még erősebben az Ugrás a semmibe című novellás- kötetében bátran leszámol ezzel az illúzióval. Megmutatja, hogy csak az emlékekben létezik már a meghitt, nyugalmas falu. A valóság egészen más. Megváltozott, átalakult a falu élete. A novellák hőse a semmibe ugrik, amikor emlékei után megy. A falba lőtt ólomdarabok sárrá váltak, a táj is új arcot öltött, s még inkább új életformát kapott a parasztság. A nagy változás idején Duba nemzedéke már városi életet élt, műveikben ezért szólal meg ma is az a régi falu, amelyikben valaha otthon voltak, de amelyiknek azóta nyoma veszett. A Vajúdó parasztvilág-ban Duba Gyula a paraszti társadalom változásának folyamatát rajzolta meg. „Szociológiai-szépprózai helyzetjelentés”-t készít szülőfalujának, Hontfüzesgyarmatnak alapvető megváltozásáról. Nemcsak a régi és az új paraszti világot szembesíti, hanem fő gondja éppen az átalakulás, az új világ születése szükségszerűségének és bonyolultságának hiteles megjelenítése. Módszere egyesíti a szociográfia és szépirodalom lehetőségeit. Konkrét tényekre, adatokra, statisztikákra támaszkodik, a szociográfiai felmérésekre emlékeztetőn kiválaszt néhány fontos jelenséget és tárgyat a Garam-menti parasztság életéből — határvidék, menekülés, faluközösség stb.; a ház, udvar, kert, utca, lovak stb. — s ezeket fejlődésükben, változásukban, egész történetiségükben vizsgálja. Ismereteinek bőségét azonban a regényíró művészi látomása rendezi el, s váltakoztatja az önéletrajzból felfakadó lírával. Önéletrajz és hiteles társadalomrajz a Vajúdó parasztvilág. Olyan regény, melynek főszereplője az író édesapja, akinek sorsa a paraszti világ nagy változását hordozza magában, annak tükre. Duba Gyula könyve feltárja a paraszti életforma egész mentalitását, ökonomikus önalakítását, belső zárt törvényeinek kiformálódását majd szétbomlását, megváltozását. A magyar paraszti életforma általános törvényszerűségeinek pontos és költői erejű megjelenítésén túl a Vajúdó parasztvilág jellegzetesen a csehszlovákiai magyar parasztság rajza. Ennek a világnak a formálásában döntő szerepe van a kisebbségi-nemzetiségi élethelyzetnek. Duba Gyula családjának tapasztalatairól számol be, amikor a jogfosztottság, kitelepítés tényeit veszi számba. Feltárja ezeknek a méltánytalanságoknak romboló hatását: az egyik napról a másikra földönfutóvá tett ártatlan emberek értéktudata szükségszerűen összekúszálódott. A történelem eme kényes pontjainak „behelyezésével” Duba a szlovákiai magyar regényekben, majd egy-két történelmi tanulmányban megkezdett utat folytatja azzal a progresszív szándékkal, hogy mindenről őszintén számot kell adni a valósághűség jegyében, mert különben sohasem formálódhat ki az egészséges és tárgyilagos nemzetiségi tudat. A csehszlovákiai magyar nemzetiségi önismeret nélkülözhetetlen műve ez a szociográfiai regény. Példás egyensúlyban vannak benne az objektív tények és az önvallomásos, lírai-szépprózai részletek. Ezek egymást erősítve mutatnak rá a mélyebb összefüggésekre. Duba Gyula könyve esztétikai alkata szerint a szociográfiának egy közbülső, a tudományos és a szépírói változat közötti típusának remekbe sikerült példája. Fő eszmei-módszertani inspirátora Erdei Ferenc Parasztok-ja, legközelebbi rokona pedig Sütő András regénye, az Anyám könnyű álmot ígér. Az újabb szlovákiai magyar irodalom legszebb értékei közül való a Vajúdó parasztvilág. PINTÉR LAJOS VAJDASÁGI MAGYAR VALÓSÁG IRODALOM fT Közös módszert nem kerestünk, akik egy-egy fejezet megírására vállalkoztunk, hiszem mégis, hogy azonos módon választunk megoldást: az irodalom, a szoros értelemben vett szociográfia mellé a valóság rejtett összefüggéseit kutató más műformákat is fölsorakoztatunk valamennyien. Ezek is a tudatformálás, az önismeret fontos alkotói; nélkülük körképünk nem lehet teljes. Azért sem, mert a szociográfia hagyományos formái egy-két alkotásra illeszthetők csupán; a szociológiai közlések, 85
