Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 7-8. szám - MŰVÉSZET - Gál István: Balázs Béla rajzai a fiatal Kodályról
GÁL ISTVÁN MŰVÉSZET BALÁZS BÉLA RAJZAI A FIATAL KODÁLYRÓL A sokoldalúságáról ismert Balázs Bélának egy eddig nem vizsgált művészi megnyilatkozása található a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába került hagyatékban. Ifjúkori rajzainak kis albuma ez. Túlnyomórészt emlékgyűjteménynek készült, családi-baráti használatra: édesanyját, húgát és legjobb barátját, Kodály Zoltánt megörökítendő. Ebből az időből Kodályról nem maradt fönn képzőművészeti alkotás. Bárő művész-fejjé alakította arcát és hajzatát, művésztudós volta csak a legszűkebb baráti körökben volt ismert. Az albumból reprodukált rajzok 1906 és 1908 között keletkezhettek. Egyik része talán még a pesti Eötvös-kollégiumi közös szobában; Kodályék nagyszombati, vagy Balázsék szegedi otthonában; s a másik Párizsban. A Tiszatáj 1974 novemberi számában közöltem Balázs Béla nagy művelődéstörténeti értékű naplójának Kodályra vonatkozó fejezeteiből néhányat. Már ezek is adat- és tényszerű hozzájárulást jelentenek fiatalkori hiányos életrajzához. Berlin és Párizs mindkettőjük számárafilozófiai, történet- tudományi, világirodalmi és — nem utolsósorban — képzőművészeti élmények és tanulmányok tömegét adta. (Balázs Béla részletesen beszámol a Louvre-ban tett látogatásaikról és a francia művészet rájuk gyakorolt sorsfordító hatásáról.) Balázs Béla későbbi képzőművészeti tevékenységéről tudtommal eddig nem kerültek elő további dokumentumok. Kár pedig, mert mint Kodály-megörökítései is bizonyítják, rendkívül ügyes portrétista volt. Ceruzarajzai az egyéniség jellemző vonásait, tipikus mozdulatait pár vonallal híven megelevenítik. Balázs Bélának ezek a rajzai (és az albumbeli családi vázlatai) sokoldalú művészei egyéniségének bizonyítékai közé tartoznak. Nem ritkaság a jeles magyar költők, írók rajzkészsége. Elég Petőfi néhány fennmaradt kitűnő rajzára utalni; vagy Jókaira, aki ambiciózus festő volt. Tóth Árpád művészien razjzolt. Babitsról — hagyatékának megvizsgálása előtt — nem tudtuk, hogy versírás közben nemcsak magasabb matematikai képletekkel pihentette agyát, hanem a kéziratok szélére gyakran vázolt emberi ábrázatokat. Szántó György festőként kezdte pályafutását és prózáján mindvégig érezhető a festő látomása. Kós Károly Walter Crane stílusát kitűnően érvényesítette könyvillusztrációiban hazai témákon. Erdélyi József szinte valamennyi kortársát megörökítette. Sárközi Györgyről azonban csak azok tudják, akiknek arcvonásait papírra vetette, hogy milyen ügyes karikatúrista volt. (Rajzai sajnos, eddig még nem kerültek elő.) Balázs Bélának afiatal Kodályról készített rajzai nemcsak saját korai tehetségét bizonyítják, de rendkívül hasznos adalékok a Mester kevéssé ismert ifjúi testi valóságához is.-fpyv. , Á'-s' 89
