Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 5-6. szám - MŰVÉSZET - Bánszky Pál: A népművészet ösztönző hatása képzőművészetünkre
azok a különbségek, amik hajdan? Az építészeten és iparmú'vészeten kívül lehet másutt nemzeti stílusról beszélni? Mi az angol Turner-ben, mi a francia Cézanne- ban, mi a magyar Ferenczy-ben? Milyen a magyar kép, a magyar szobor? Megmondta ezt már valaha valaki? Amelyiken fokos van, csizma és árvalányhaj, szűr- kankó és zsinóros lajbi? Nem? Hát? Pen- dely Zsuzska beperdül a szalonunkba, és Helyre Kati elrikkantja magát — így? Ha az unalomig hajtogatjuk, hogy legyünk magyarok, azok leszünk tényleg? Lehet mondva csinálni az ilyet? Lehet az európai művészetek iskoláját megjárt, elfinomodott művészintellektusoknak a népművészeten keresztül újraszületniök — megrendelésre? Képzelhető ennél nagyobb ellentét?” (6) S a válságokkal és korszakváltással terhes korunk — még ha hihetetlennek tűnik is — ezt csak fokozza, s szinte paran- csolóan várja el a kortárs művésztől az etnikai, nemzeti kritérium mellett az egyetemesség mércéjének való megfelelést is. A téma teoretikus és kritikai közelítésével újabb kérdéseket akartunk felvetni, illetve némelyekre választ adni, de korántsem azért, hogy ezt vagy azt a törekvést szuggeráljuk aművésznek. Nem lenne igazi művész az, aki nem a maga útját járná és végső fokon nem önmagából és a rajta átszűrt környezetéből teremtené meg művészetét. A forrás — s a jó forrás is! — többféle lehet. A század modern művészeit a primitív művészet, népművészet, naiv művészet, gyermekrajz, a tudomány világa, a technika stb. egyaránt vonzotta. A forrásokon is, de még- inkább az alkotókon múlik, hogy képző- művészetünknek lesz-e bartóki útja, és hogy a magyar kortárs művészetünk kellő színvonalon megtalálja-e önmagát, azt a sajátos programot, amellyel népének kultúrájához és egyben az emberiség egyetemes művészetéhez is hozzájárulhat. 1. Illyés Gyula: A világosság szürrealistája. Hornyák Miklós beszélgetése Illyés Gyulával. Haszálgyökerek. Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1971. 511. p. 2. László Gyula: A magyar művészetről. Művészet, 1971. február, 3. p. 3. Malonyay Dezső: Egy művész hitvallása c. Mednyánszky László művészetét méltató írásából. Művészet, 1904. 398. p. „ 4. Az idézet első megjelen ése a „Budapesti előadások -ban: Új Idők, 1931. A felhasznált idézet Bartók Béla összegyűjtött írásaiból. Zeneműkiadó, Bp. 1966. I. k. 676—679. p. 5. Fülep Lajos: A magyar nép művészete. A Hét 1907. május 5-i számában megjelent cikkének a címe megegyezik írása tárgyával, amelyet az akkor megjelent Malonyay-kötetről (Kalotaszeg) írt. Mostani idézet Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig c. tanulmánykötet. Magvető Kiadó, 1974. I. k. 193. p. 6. U.o. 194. p. 84
