Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 3. szám - DOKUMENTUM - Bodor György: Székely honfoglalás 1945-ben (I. rész)
hogyha valami lehetőség adódik, gyorsan hírt kapjanak. A Tolna, Fejér, Veszprém, Vas és Zala megyében szétszóródott székelyek egymással is állandó érintkezésben voltak. Megmondtam Potápinak, hogy éppen az én feladatom a székelységet összegyűjteni és Bonyhád vidékén letelepíteni. Felragyogó szemmel ültek fel egy visszafelé induló tehervonatra azzal, hogy hozzák a bakonyiakat, és hírt adnak a többieknek is. így indult meg a székelyek Bonyhádra áramlása. A hír csodálatos gyorsasággal eljutott Németh Kálmánhoz is, aki azonnal Bonyhádon termett. Zala megyében vele négyszáz család várakozott. Alig volt néhány pár lovuk. Bonyhádon elhatároztuk, hogy a már odaérkezett székelyekből szekérkaravánt szervezünk, azok hozzák el a zalaiakat kalákába. Végigjártuk vele a már valamennyire megülepedett falvakat, s néhány nap múlva ő egy 50 szekeres karavánnal el is indult értük. Útközben találkoztak velük, s magukkal hozták valamennyit. Május közepére a többi csoport is megérkezett. A telepítésnek kidolgozott tervei nem voltak. Előre nem tudtam, hogy az egyes községekben mekkora föld és hány ház fog rendelkezésemre állni. Pontos számadataim nem Voltak a székelyek lélekszámáról sem. Nem ismertem érkezésük időpontját sem. Vigyázni kellett arra, hogy a ki- és betelepítés egyidejűleg történjék. Csak így lehetett elkerülni az ingó vagyon elrejtését, ellopását és biztosítani a gazdasági munkák folyamatosságát. Ezért ahhoz a módszerhez folyamodtam, hogy a településre kiszemelt körzet, azaz a völgységi járás minden beérkező útján plakátot ragasztottam ki: HIRDETMÉNY A Földművelésügyi Minisztérium Bonyhádon Telepítési Hivatalt szervezett meg. A hivatal telefonszáma: Bonyhád 22. A járás területére érkező minden székely menekült ennél a hivatalnál köteles jelentkezni. A magánosán vagy ötnél nem nagyobb csoportban érkező menekültek jöjjenek be 5—6 napi élelemmel és takarmánnyal Bonyhádra. A nagyobb csoportban érkező menekültek rögtön a járás határáról jelentkezzenek utasításért telefonon vagy megbízottjuk útján. Önhatalmú letelepedés tilos. Végleges letelepedésre csak a Telepítési Hivatal adhat engedélyt. Bonyhád, 1945. április 28. Bodor s. k. kormánybiztos Az érkező székelyek így nálam jelentkeztek. Ideiglenes tartózkodásra, várakozásra a már betelepedett székelyekhez utaltam őket. Ott vártak arra, hogy a kiürítés során felszabaduló községekbe telefonutasításomra nyomban bevonuljanak. Körülbelül május közepén együtt volt már minden bukovinai székely, kivéve négyszáz családot. Ezek a meneküléskor Észak-Bácska német községeiben rekedtek meg. Ott mindjárt a földreformrendelet megjelenése után volksbundos földeket és házakat kaptak. Kiküldöttjeik már április végén jelentkeztek nálam, utasításomat kérve. Abban egyeztünk meg, hogy először letelepítem az országúton várakozó székelyeket, s ha azután még lesz hely itt a környéken, üzenek értük, hogy ők is jöjjenek. A bácskai földek jobbak a tolnaiaknál. Mégis szívesen átjöttek volna, hogy együtt legyenek a többivel. Gondoskodtam volna itt elhelyezésükről, ha május 29-én meg nem állítják akciómat. Később már — miután új bácskai lakóhelyükön meggyökeresedtek — áttelepítésük sok nehézséggel járt volna. 79
