Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 9. szám - MŰHELY - Kovács Sándor Iván: A kecskeméti Szenczi Molnár-portré és ikonográfiái rokonsága

A levél mellől előkerül a Stein Gábor fia által készített Szenczi Molnár-portré kivágata is: ez bizony „idealizálva van” a javából, mégpedig a századvégi szakáiI- bajusz divat szerint. Ha jól megnézzük, sokkal inkább őfelsége Ferenc József és George Bemard Shaw vonásainak ele­gyítése, semmint a XVII. századi Szenczi Molnár AI bért. Bevallott forrása, a „primitívnek” le­szólt „lithographiai kis kép” feltétlenül különb munka, hiszen nem kisebb mes­tere volt, mint Barabás Miklós. Ez a Barabás-féle litográfia a következőképpen keletkezett. Salamon József, az Erdélyi Prédikátori Tár szerkesztője a folyóirat 1836. évi 3. füzetében az alábbi Tudako­zást tette közzé: „Valamint élő jeles embereinket sze­mélyesen esmerni vágyunk; úgy az el­hunyt érdemesek’ képeit bírni szeretjük. Ezek közé tartozik Szentzi Molnár Albert, kinek neve, és a’ hazai literatura iránti halhatatlan érdeme eléggé esme- retes ... A’ Rittershusius levele, melyet 1604-b. Júl. 6-k. írt Altdorfból Norim- bergába Sz. Molnár Albertnek, nyilván mutatja, hogy rézre metszett képe volt... Ekkor adván-ki Dictionariumát, hihető, hogy valamely ez időbeli példány előtt képe is találtatik; és éppen ezután esik a’ tudakozás oly czélból, hogy a’ szerént kőre nyomtatván, az emlékezetes férj­fiú’ képe megeleveníttessen. Szíves tisz­telettel bátorkodom is figyelmeztetni a’ könyvtárak’ felvigyázóit, ’s egyszersmind kérni is, hogy ha rátalálnak a’ Sz. Mol­nár Albert képére, az említett czélra vélem ezen Prédikátoritár szerkeztőjé- vel közleni, vagy legalább tudósítani mél- tóztassanak.” E Tudakozásra Szeremlei József fen­tebb már idézett kései tudósítása volt a válasz, az Erdélyi Prédikátori Tár szer­kesztőjének azonban akkor frissiben be kellett érnie soványabb eredménnyel. Egy év múltán, az 1837. évi 7. füzetben publikálják Szathmári Papp Zsigmond Szenczi Molnár-életrajzát, és e tanulmány Barabás Miklós kőrajzának litográfiája (1837) első lábjegyzeteként a szerkesztő a kö­vetkezőket jelentheti: ,,Fő Tiszteletű Budai É’saiás Theol. Dr. és tiszántúli ev. ref. Superintendens úr, a’ tudományokhoz és elhunyt tudósaink emlékezetéhez viseltető eleven buzgó- ságal, N. T. Csató Gergely Kunsági Esperes úr figyelmeztetése nyomán tu- dósítaaz iránt, hogy Molnár Albertünk’ képe á Ketskeméti ev. ref. Lyceum könyv­tárában található; Tek. Döbrentei Gá­bor úr tartományi Biztos és magy. t. társ. v. tagjai pedig, e’ tudós férfiúnk’ emléke iránti szintoly buzgó részvéttel kikérvén a’ képet átviteté Pestre, ’s ott jeles hazánkfia akadémiai festő és magy. t. társ. lev. tag Barabás Miklós úr kőre rajzolva küldé-le lithographiánkhoz. Tu­dakozó kérésem későre jutván kezéhez Vilmesi ev. ref. Pap T. T. Pap István úrnak, innen is nyerék utasítást, de már ekkor ezen rajzolat példányai lenyomva valának. — Ezen becses részvételt és buzgó készséget hálás tisztelettel jegyez- te-fel és köszöni a’ szerkesztő.»’

Next

/
Oldalképek
Tartalom