Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 10. szám - Szalai Csaba: Versek (Koronáján varjú lép, Tátogó)
GULÁCSY LAJOS: Mózes A Na-Conxypani polgármester SZALAI CSABA KORONÁJÁN VARJÚ LÉP írtok ezer Dózsa-verset, mímelitek a keservet. Hullámozzák gyászi tinták Dózsa óceáni kínját. j/C'Co •''■KJ Nő a holdig, fel az égbe minden máglya lángnövénye. Tűztrónusán „proletárok” egy igaz könny se szivárog. Koronáján varjú lép. 15 14 TÁTOGÓ Ki vagy virágom? Sárga refrén, a csók előtti száj, a tátogó, eleven kéjjel bölcseket fogó, kinyílni élek és csukódni én. Egy mély ütem — e bolyhos markolás az éjfél ünnepében hajnalig ömlésbe ingat — hol fájhat tovább? És cuppogok, mint sáshajú ladik. Ő, az vagyok, ha szólítsz: sárga refrén, az elpusztító boldog zsibbadás, csalánverések égő naplementén, áldóimon virít a Csigaház. 6
/
