Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 12. szám - Szabó Lőrinc: Verses napló
Milyen magányos vagyok — jó volna hinni, hogy van isten! * Milyen rabszolga az anyám! Tüdőbajos nő a villamoson — milyen igazságtalanság! Miért ő? * Madarak, megint nehezebb lesz ölni, élni, itt a tél! * Könyvek, melyeket már nem olvasok el, könyvek (és lányok), melyek csak ezután születtek * A fogorvosnál. Hogy zeng, zúg, mennydörög a fej belül, mialatt a fúrógép ... A fájdalom élvezetes és megszüntetése edzéssel! * Sokszor már testem is unom, a tiszta csont szennyes ruháját, a hús-------------kocsonyáját. * Húnyd be minden érzékedet! Agyad, mint kazán tüze rág, szörnyű táplálék lehetett, mit beléd öntött a világ! Most húnyd be testedet és aludj, s ha élsz is, csak befele nézz; kint... háborúk, bent épül újjászületés.
/
