Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Schalk Gyula: Üzérkedés a képzelettel (Jártak-e a Földön Dänikén csillagistenei?)
volt, és éppen ezért képtelen volt önerejéből ilyen szellemi aktivitásra. Később mégis elcsodálkozik Däniken azon, hogy ez az „őserdei nép” piramistemplomait bizonyos csillagászati tájolással építette. Hanyatlásukat annak tulajdonítja, hogy a távoli csillagistenek űrhajós visszatérése elmaradt. Nem tértek vissza, jóllehet erre ígéretet tettek. Däniken lelkiismeretfurdalás nélkül kérdi, amikor a maya főpap sírját fedő kőlap ábráját bemutatja, amely a főpapot a maya kukoricaistenség szimbóluma előtti vallási szertartás közben ábrázolja — miként is lehetne ez más, mint egy űrhajós az űrhajó belsejében. Azt is kijelenti, hogy a Palenquei Felíratok templomának egyik szarkofágján látható fekvő alak (melynek szemei csukva vannak, tehát halottat ábrázol) egy űrhajós alakja. Däniken itt is ellentmondásba kerül önmagával: amikor a régészet identifikációit pl. az Esőistenről elfogadja, de ugyancsak a régészetnek a többi vagy további interpretációit már tagadja, vagy egyszerűen figyelembe sem veszi. A maya kultúra csillagászati régészeti feltárása az 1930-as években kezdődött. Néhány kivételtől eltekintve, elsősorban a Carnegie Institution támogatásával ekkor vizsgálták meg először és alaposan a különböző romobszervatóriumokat. Ekkor derítették ki azt is, hogy a maya észlelések döntő többsége a Chitchen ltza-i Caracol- ban, a maga nemében egyedülálló kupolával és spirális lépcsősorral rendelkező központi obszervatóriumban történt. Az alacsony alapon álló hengerszerű és kupolában végződő építmény három észlelő ablakkal van ellátva. Az alaphoz egy széles lépcsősor vezet fel, és itt lényegében egy négyszögletes nyílt észlelőterraszt találunk. KARL RUPPERT már 1935-ben publikálta idevonatkozó részletes megfigyelési és mérési eredményeit. Pozícióméréseket is végzett az észlelőnyílásokból látható főbb égitestpozíciókra. Az észlelő ablakok a napéjegyenlőségek és napfordulók napnyugtapozícióinak irányaiba vannak kivágva. Däniken azonban természetszerűen jelenti ki, hogy a Caracol Obszervatórium kupolája alól az észlelők nagyszerű körképét láthatták az EGÉSZ éjszakai égboltnak. Ez természetesen a leírtak miatt sem lehet igaz. Meglepő Däniken azon megállapítása, hogy a mayák az Uránuszról és a Neptunuszról is tudtak, mégpedig az ittjárt csillagistenektől. Mármost az a kérdés: miért nem tájékoztatták e csillagistenek a mayákat a Plútóról is. Talán nem ismerték a Plútót? Esetleg Däniken nem ismeri ezt a bolygót? Däniken egyszerű tájékozatlanságára utal az a kérdése, hogy vajon miért nem állították a kémlelőnyílásokat a Caracolban a legfényesebb csillagok irányába. Kérdése arra utal, fogalma sem volt arról, hogy a Caracol észlelőnyílásai a Nap és a Hold legfőbb pozícióira voltak tájolva, és hogy a csillagokra tájolt ősi építményeknek egészen más szerepük volt. Ezt a gyakorlatot főként Egyiptomban használták. Däniken a filmben is kijelenti, hogy Chitchen ltza-i nagykút meteorbecsapódás eredménye. Geológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a kút az alatta levő barlangok beomlásával keletkezett, mint ahogy a többi kutak is a környéken. Däniken számára még az is misztérium, hogy miért építettek a mayák vízgyűjtőmedencéket, mikor a tengerhez is hozzájutottak. Pedig a válasz egyszerű: az édesvíz és tengervíz sótartalom-különbségén alapul. Nincs benne semmi misztérium. Még egy hajón is szomjan lehet halni édesvíztartalék nélkül. Däniken jól felismerhető módszere: úgy hangsúlyozni a régészet határterületeire eső kérdéseket, hogy azok misztikus színezetet kapjanak. Ezzel saját felületességéről és tájékozatlanságáról vagy éppen vaskos tévedéseiről tereli el a figyelmet. DÄNIKEN ÉS A KELETI ŐSKULTÚRÁK Däniken nem rejti véka alá a keleti kultúrákról alkotott nézeteit sem. Saját szolgálatába állítja pl. azt a tényt, hogy a sumérokat ismeretlen eredetű, a mai Irak területén i. e. 4—2 évezredben élt ókori népnek tartjuk. Az Istenek Szekerei könyvének 90