Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 11. szám - Lőrinczy Huba: A modern sci-fi egyik előhírnöke (Hungaricus (Budai Dezső): A szenvedő ember)

méti gyermekek kiemelkedő teljesítményét. Az ügyeletes tanár elismeréssel beszélt az ifjú magyar tehetségekről. Ezen felbuzdulva a Nemzeti Galériában megtekintettem a magyar származású Amrita Sher-Gil (született Budapesten 1913. jan. 30-án és 1921-ben nyolcéves korában került Simlába) művésznő tiszteletére rendezett kiállítást. Az indiai kritikusok nagy tiszteletben tartják a magyar származású modern indiai művészet alkotóját. Kár, hogy fiatalon, 28 éves korában Lahore-ban meghalt. Kiemelkedő műveiből 12 képet mutattak be.

*

Hat hét alatt eső nem volt, a levegő száraz, és olyan poros, mintha vörös füstfelhő ereszkedne a városra. Gyakran fulladozom, s nehezemre esik a lélegzés. Estére, mint liszt a molnárt, belep a finom por. Ingem egy nap alatt piszkos lesz. Ráadásul megkezdődik az eddig nem észlelt szúnyoginvázió.

Már várom indulásom időpontját.

LŐRINCZY HUBA

A MODERN SCI-FI EGYIK ELŐHÍRNÖKE

HUNGARICUS (BUDAY DEZSŐ): A SZENVEDŐ EMBER

Különös, főként némely külső fogásában, megoldásában hökkentőén excentrikus regényt bocsátott útjára az Eggenberger Könyvkiadó vállalat 1916-ban. A mű szerzője az egyszerre sokat és mégis foghatatlanul keveset sejtető Hungaricus álnév fedezékébe rejtezett; cím helyett minden fejezet élén (a tizenkettediknek a végén is!) néhány — programzenéi vázlatnak nevezett— kottafej ékeskedett; s a mindvégig monológ, illetve párbeszédformában, elsöprő többségben rövid, sortüzek roppanását idéző egyszerű bővített mondatokban írt szöveget két-három mondatonként szabdalta új bekezdésekbe az alkotó különcös akarata. Ám akadt furcsaság, meglepetés a regény cselekményében, belső világában is. Hősét, a titokzatos indiai herceget a jövőbe, 1948-ba telepítette az írói fantázia, s a szédületes tudományos-technikai fejlődés, a szó szoros értelmében felgyorsult idő segélyével egy hét alatt végigröpítette három, embert próbáló élményen: a valláson, a szerelmen és a politikán. Utópiának, tudományos-fantasztikus regénynek készült A szenvedő ember. Két egykori méltatója a századeleji avantgarde egyik áramlatát, a futurizmust emlegette elemzésében. Sok minden együtt volt ebben a műben, ami — ha nem is az átütő sikerhez — legalább a feltűnéshez elegendő. Az egzotikus tartalom, a jövőbe lendülő, az emberiség holnapját fürkésző képzelet, s a megszokottat fricskázó, tüntetőén, már-már hivalkodóan modernista forma. Mégsem valószínű, hogy sokak élményévé lett volna Hungaricus regénye.

79