Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Pankovits József: Kapcsolat Modenával
Ennek egyik vetülete, hogy a szocialista országoknak az övékéhez hasonló gazdasági szerkezetű területeivel kapcsolatba kerüljenek. Bács-Kiskun megye mellett partnerük a jugoszláviai Vajdaság és az NDK-nak a wernigerodei területe. Az utóbbival akkor teremtettek kapcsolatot, amikor az NDK olasz részről való hivatalos elismerése még nem történt meg; amikor az NSZK vezérletével a nyugateurópai országok az NDK-val szemben diplomáciai elszigetelődés politikáját folytatták; amikor még nem is látszottakWilly Brandt politikájának körvonalai. Ez is bizonyítja a baloldali modenai vezetés internacionalista meggyőződését, a szocialista országok népei iránti igaz barátságát. Megyénk modenai kapcsolatai között a Bácska együttes novii tartózkodása az egyik legfelejthetetlenebb. Ennek a létszámát tekintve Kalocsával hasonlítható kisvárosnak apraja-nagyja az együttes érkezését várva valóságos tömegdemonstrációt rendezett. Az 1971-ben megismert fúvószenekar dallamaira futott be autóbuszunk a főtérre. Az út mentén magyar nyelvű feliratokat, magyar és olasz zászlókat láttunk. Sergio Rossi, a tartományi tanács akkori elnöke elárulta, hogy egyedül Noviban lehetett elgondolni és megvalósítani ezt a lelkes fogadtatást, mert az egész baloldali tartomány területén Noviban legmeggyőzőbb a kommunista párt ereje, s a kisváros társadalmi-közösségi viszonyai is ezért a leg- egységesebbek, Mi sem jellemzőbb erre, hogy valamennyi eseményen részt vett az egyház és a csendőrség vezetője is, akiknek magatartásában több jelét is láttuk annak, hogy az őket körülvevő lakosság érzelmeit, törekvéseit jobban respektálják, mint a felettes szerveik sugallta intenciókat. Csak a párt helyi szervezetének helyiségében nem találkoztunk velük, ahol rövid eszmecserére és baráti találkozóra hívtak bennünket. Megjelentek itt előttünk sorban a Novibéli kommunisták nemzedékei; veteránok és fiatalok, akik valamennyien egyforma lelkesedéssel köszöntötték csoportunkat. Többen közülük igyekeztek csárdást járni, míg harmonikásunk az olasz partizánindulókat tanulta meg. Az énekszó és a tánc előtt a modenai kommunisták nevében Achille Losi szólt hozzánk. Üdvözlő szavaiban történelmi párhuzamot vont az olasz és a magyar kommunisták hasonló múltja, hagyományai között, a Tanácsköztársaság és az Antonio Gramsci vezette torinói tanácsmözgalom hasonló vonásainak hang- súlyozásával. Megindító volt, ahogyan ez a tájékozott, művelt, olvasott ember azt fogalmazta meg, ami igaz, s ami nem merülhet feledésbe. Az olasz—magyar barátság összekötő kapcsaként él a köztudatban mindmáig a garibaldizmus. A 48-as szellem, a mi garibaldistáink küzdelmének a két nép közös oltárán szentelt Tüköry Lajos nevével fémjelzett áldozatok egyenes folytatása — mai közös céljainkért folyó harcunk elsődlegesen megfogant azonos hagyományaként — mindkét fél részéről 1919 örökében van. Achille Losit mi már a súlyos politikai harcokban elfáradt emberként ismertük meg, akitől épp akkoriban vette át a stafétabotot a helyi pártszervezet titkári posztján egy húsz év körüli fiatalember. Megválasztásánál a párttagok nemcsak, hogy tekintettel voltak a fiatalok aktivitására, de döntésükkel is fokozni kívánták azt. Mozgalmuk dinamikus életére mutat az is, hogy Sergio Rossi sem elnök ma már. Ebben a funkcióban 1973 óta a szocialista Vittorino Morselli áll, akinek helyettese kommunista. (Egidio Vezzani, aki partizánként mindkét karját elvesztette a háborúban.) A változást, amihez hasonló gyakorta bekövetkezett a tartományban, a kommunista párt határozta el, hogy szorosabbra fűzze a szocialista párttal való szövetségét. E néhány rapszodikusan felvetett élményt és gondolatot, illetve információt azoknak ajánlom, akik részesei voltak, vagy jövőben részeseivé válhatnak ennek a modenai barátainkkal kialakuló kapcsolatnak. 56