Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Bognár András: Kutatóúton a mojo-indiánok között
akarják azt elárulni, nehogy munkára fogják őket. Amikor pedig látták, hogy az én miszsziómban az egyik asszony majomszeréit szült, felfogásukban ugyancsak megerősödtek.” A másik az ikrekről szól: ,,Az indiánok között is, mint mindenütt, megesik néha, hogy egy asszonynak egyetlen szülés alkalmával két gyermeke jön a világra. Ezek közül az egyiket a férj a sajátjának tartja, a másikról pedig azt hiszik, hogy az ACSÁNEé (szellemé, nemtőé). Az aszszonyról meg az a véleményük, hogy az ACSÁNÉ kedveltje, s ezért tisztelik is. Az is megtörtént — még mielőtt tudakozódtam a dolog felől —, hogy a férj másik házba költözött, asszonyát ezután magára hagyta. De eltartásáról ezután bőségesebben gondoskodott. Amelyik gyermek először jött a világra, az az apáé marad, a másik meg az ACSÁNÉ gyermeke lesz. Ha ez utóbbi életben maradt, és eljutott a házasodási korba, vagy nőtlennek kellett maradnia, vagy csak az ikertestvérét vehette el.” Veszedelmes babona-e, vagy nagyon fontos indián természetmegfigyelés-e a bűzös krokodilfogra vonatkozó részlet, nehéz eldönteni. A méregkutatóknak mindenesetre érdemes lenne megvizsgálniok ezt az információt. „Milyen ereje van a bűzös krokodilfognak? Hosszúra nyúlnék az elbeszélésem, ha részletesen leírnám, mikor is fedezték fel először a harmadik, azaz a legnagyobb krokodilfajta fogának a gyógyító erejét. (Az amerikai krokodilról, a CROCODILUS AMERICANUSról van szó.) Egész Amerika tanúskodik mellette, a tapasztalat is bizonyítja, hogy ha ezt a fogat nyakon függve hordják, vagy valamely állat mérges harapására rákötik, a méreg minden erejét elhárítja. A Perui Birodalom minden missziójában, a spanyolok gyarmatain és minden más vidéken is nyugodtan alszik az, aki tudja, hogy van nála ilyen fog. Sohasem szakadna vége mondandómnak, ha el akarnám mesélni az eseteket, amelyek a jelenlétemben, szemem láttára történtek meg. Amikor a spanyol csapatok legfőbb parancsnoka eljött a missziókba 1766-ban, hogy elűzze a portugálokat a Perui Birodalom szomszédságából, elmondták neki a történteket. Azt felelte, hogy semmiképpen sem hiszi el, hacsak a szeme láttára meg nem ismételik. Megnézhette, mert bemutatták neki a kísérletet. Azonnal ezután ő is, a kísérete is azon volt, hogy szerezzen ilyen fogat a páterektől. Ennek a fognak a másik hatása a következő: ha holt magzatát nem tudja világra hozni az asszony, rákötik a combjára. Hatására csakhamar megszabadul tőle és a többi szennytől is, ami a szülés velejárója. A Perui Birodalomban szerteszét élő spanyol orvosokat a tapasztalat megtanította arra, hogy nagyon óvatosan kell bánni ezzel a gyógyszerrel. Nem azért, mert valami bajt okozhat, hanem azért, mert ha az asszony már kivetette azt, amit ki kellett vetnie, ha nyomban nem veszik le a combjáról, saját kárára olyasmit is kivethet, amit egyáltalán nem kellene eltávolítania. Meg vagyok győződve arról, hogy manapság az egész Perui Birodalomban a szülő asz- szonyok ezzel az eszközzel szállnak szembe a veszedelmekkel.” Véleménye megerősítése végett más helyen részletesen is leírja a krokodilfoggal végzett kísérletet. Van olyan méregfajta, „amelynek akkora az ereje, hogy sohasem hittem volna feltalálhatni, ám több páter saját szemével is látta az esetet. Az indiánok kiválasztottak egy magas, teljesen egészséges fát, és a törzsébe beleütöttek egy ilyen méreggel bekent nyilat. Ha a méreg olyan volt, amilyennek lennie kell, huszonnégy óra múlva egyetlen levélnek sem volt szabad a fán maradnia, sőt az ágakból is minden nedvesség kiaszott. Ezzel a méreggel végezték el a krokodilfogra és erejére vonatkozó kísérletet. Él még a páter, aki kételkedő spanyol tisztek és a hadsereg fővezére előtt két kutyának ezzel a mé39
