Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 10. szám - ÉVFORDULÓ - Romsics Ignác: Adatok a felszabadult Kecskemét első hónapjainak történetéhez

szavazóval a polgári demokraták és a parasztpártiak rendelkeztek. A pártok erőviszonyait tükrözte a Kecskeméti Nemzeti Bizottság összetétele, amely a következőképpen alakult:

Magyar Kommunista Párt

............................25 tag

Szociáldemokrata Párt ..........................25 tag

Kisgazdapárt ...........................................18 tag

Nemzeti Parasztpárt

................................... 8 tag

Jobboldali pártok 1944 végén, 1945 elején Kecskeméten nem alakultak. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a 30-as, 40-es években a szélsőjobboldali pártok mögé felsorakozó polgári és kispolgári, kisebb részben agrár- és ipari munkásrétegek egy része máról-holnapra nem vált a demokratikus átalakulás aktív támogatójává. Erre utal a Kecskeméti Lapok január 14-i számának egyik szerzője, aki cikkében így ír; ,,Ha egy nagyobb robbanás hangja hallatszik, ha idehozza a téli szél a Budapestet bombázó ágyúk ezreinek hangját, már készen van a propaganda anyaga: jönnek a németek.” Az első hetekben a Függetlenségi Front pártjai között sem jelentkezett politikai ellentét, valamennyien kijelentették, hogy „együtt kívánnak dolgozni”. Mihelyt azonban a demokratikus átalakulás konkretizálására került sor, azonnal felbomlott a Függetlenségi Front ’’egységfrontja”. A földbirtokreform végrehajtásáról és a Földigénylő Bizottság munkájáról tartott 1945. április 4-i pártközi értekezlet már ezt tükrözte. A Nemzeti Parasztpárt tervezete alapján megindult földosztás gyakorlatával szembeni kisgazda oppozíció, de különösen a polgári demokrata Nagy László és Reiszman Gyula óvatosságra, megfontoltságra intése, a kecskeméti birtokviszonyok speciális jellegét túlhangsúlyozó álláspontja mögött a majdani Baloldali Blokk pártjaival szembeni ellentétek is meghúzódtak. Az „együttműködés” fenntartásos és ideiglenes jellege teljesen nyilvánvaló lett a novemberi országgyűlési választások előkészületei és lezajlása során.

Ennek vizsgálata azonban már túlmutat 1944 végén, 1945 elején, amely időszak eredményeit Tóth László az „emberi teremtés csodái”-nak nevezte. Úgy hisszük, joggal, mert Molnár Erik majd Tóth László irányításával a város megmaradt és visszatért lakosságának a többsége a mostoha viszonyok ellenére valóban önzetlen és tiszteletreméltó igyekezettel munkálkodott Kecskemét talpraállításán, demokratikus, majd szocialista fejlődésének a megalapozásán.

88