Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 10. szám - MŰVÉSZET - Gulácsy László: Nakonxipán álomkövei (Epizódok Gulácsy Lajos életéből)
Balia Gyula kezelő orvosa (akit művészi szempontból is nagyon érdekelt) festéket és ecsetet vásárolt, szobájába hívta, leültette íróasztalához, és kíváncsian várta, mit fog csinálni. Gulácsy azonban nem úgy vette a kezébe az ecsetet, mint ahogy azt régebben a festéskor megszokta, hanem elmosolyodva nézett az orvos szemeibe, és az ecsetet mint tollszárat tartotta. Bejegyzést taláftunk 1928. október 10-i keltezéssel. Arra a kérdésre, hogy milyen fetéket óhajt, a következőket mondta: „Olajfestéket”. Majd később lediktálta ,,... az s alapozáshoz hegyibarna és mezőzöldre volna szükségem. Zöld föld és umbriai föld. Tenták is kellenének. Chinai tenta és városi piros tenta. Ideális tájképeket szeretnék festeni.” Kívánsága nyilvánítására nevét is leírta, de festésre, rajzolásra már nem volt hajlandó. Felkerestem Dr. Marschal Gerhard ny.oszt.vez. főorvos urat — volt kezelő orvosát —, aki megerősítette a fentebb megállapítottakat. Tehát a Képzőművészeti Lexikon és a Magyar Életrajzi Lexikon állításával szemben Gulácsy Lajos nem vakult meg. Tévedés az is, hogy életrajzi adatai szerint, mindig az szerepelt: „édesapjának egyetlen gyermeke.” (Lehel Ferenc: Gulácsy Lajos Dekadens Festő stb.) Sőt az „Életünk” c. folyóirat 1970. évi 5—6. számában Bodri Ferenc tollából még a következőket is olvashattam: „A M.Á.V. főmérnökből gazdálkodóvá, később kisvárosi kultúrmérnökké, utóbb tengődő pesti polgárrá kopott édesapa, nemes gulácsi Gulácsy Lajos egykori beregi földbirtokos egyetlen gyermeke (1882. okt. 12-én született) már csak sztoikus életnyugalmat, meg viziós ábrándozó hajlamot, művészi hajlandóságot örökölt, talán a csillagok állása szerint.” Nem tudom, hogy Bodri Ferenc honnan szerezhette be idb. Gulácsy Lajosról ezen információit, és hogy felvilágosítsam tévedéséről — mert rosszindulatról tanulmánya elolvasása után, belátom, szó sem lehet —, meg kell említenem: 1. Ifj. Gulácsy Lajos születésekor már — édesapjának első házasságából származó — két életvidám, egészséges testvére élt: a tíz éves Sára, és a hét éves Berta. 2. Soha nem volt gazdálkodó, de Nagyberegen a Szernye-mocsár Lecsapolási Társaság mérnöke volt. Foglalkozása mellett nem is maradt volna ideje arra, hogy gazdálkodjék. 3. Soha sem volt MÁV- főmérnök. Az egyetem elvégzése után azonnal a Szernye- mocsár Lecsapolási Társaságnál helyezkedett el. 4. S már a fentiek miatt sem lehetett tengődő pesti polgár és parlag nélküli filozófus. Ha Bodri Ferenc utána járt Volna, megállapíthatta volna: rövid idővel azután, hogy ott hagyta a Szernye-mocsár Lecsapolási Társaságot — a MÁV-nál nem mint főmérnök, hanem mint napidíjas mérnök helyezkedett el. Haláláig ott dolgozott, és minden tengő- dés nélkül, mindig megkereste, amire családjának a megélhetéshez szüksége volt. Még csak azt említem meg, hogy ha ifj. Gulácsy Lajos „sztoikus életnyugalmat” örökölt Volna édesapjától, akkor Lipótmezőre aligha kerülhetett volna. Igazat kell adnom Szabadi Juditnak, aki Gulácsy Lajos családi kapcsolatairól nyíltan kimondja, hogy azt: „átokként ható titok övezte”. Ez az átokként ható titok adhat felmentést azoknak az íróknak, akik a mindentudó és jólértesült informátornak hittek, s akiről azt gondolták, hogy az valóban barátja volt Gulácsy Lajosnak. Ifj. Gulácsy Lajos nagyapja idb. Gulácsy Dezső,akinek két leánya: Karolin (Beniczky Alajosné) és Mária (Gönczy Sándorné), fiai: ifj. Gulácsy Dezső és idb. Gulácsy Lajos volt. Idb. Gulácsy Lajos első házasságából; Radmatics Máriától két kislánya született: 1871-ben Sára, 1874-ben Berta. Feleségének 1881-ben bekövetkezett halála után. feleségül vette Méray-Horváth Jolánt, akitől 1882 év október 22-én született fia: ifj. Gulácsy Lajos. 54
