Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Második otthonunk
akik a vidéki várost választanák lakóhelyül, ezért a dokumentáció új mozzanatokat nem tartalmaz — de néha mosolyra ingerel: ,,odahúz a szívem”, ott „nem zavar senki és csend van”, „nagyobb lehetőség van sportolni”. „Én azt tűztem ki életcélomul, hogy sofőr leszek, és azt ott szeretném beváltani.” Három aszfalt- gazdász is felbukkan a kollégisták között: egy leendő borász, egy erdész, és egy kertész orientálódik a fővárosba. SZÁMVETÉS HARMADSZOR Egyetlen kollégiumi igazgatóval találkoztam, aki vitatta az osztott iskola és a szakrendszerű oktatás előnyét az osztatlan és nem szakrendszerű tanyai iskolával szemben. O, úgymond, egyedül vitte iskolájában a felsőtagozatot, de tanítványai megállták helyüket a középiskolában, és a pályaválasztásnál sem volt kisebb az esélyük, mint a községi iskola növendékeinek. Itt van például M. az egykori tanítvány — jelenleg kollégiumi nevelő — tanárképző főiskolát végzett... Kivételes képességű pedagógusok és tehetséges tanítványok szerencsés összetalálkozásakor elhisszük, hogy a tanyai környezet a tanyai iskolában is leküzdhető hátrány. De a szabályérvényű, a minden felsőtagozatos számára alkalmas megoldás mégis a tanyai kollégium és a községi iskola kombinációja. Három-négy évi ottlét után tehetség, szorgalom és akaraterő dolga, hogy ki, mennyire zárkózik fel, s hogyan él a lehetőségekkel. Felmérésünk körében 32 tanuló még nem tudja, hogy milyen pályát válasszon. Őket nem tekintve a pályaválasztási orientáció szerint csak négyen nem tanulnak tovább (két tanuló fogatos, kettő vadőr akar lenni), 188-an úgy vélik, hogy az indulás hátrányait leküzdötték: éppen úgy esélyesek a továbbtanuláshoz kötött pályákra, szakmákra, mint osztálytársaik, a falusi gyermekek. A kollégium-iskola kombináció tehát megfelel a célnak. A kollégiumból végző tanyai gyermekek zöme, 48 fiú és 27 lány (39%), ipari szakmátválasztott. Afiúk közül legtöbben autó- és motorszerelést (13), azután rádió- és televíziószerelést (10) akarnak tanulni. A lányok többsége varrónő (18) és szövőnő (5) szeretne lenni. A mezőgazdaság — ez meglepetés — 28 fiúnak és 8 lánynak szimpatikus (18%), főleg a szakmunkás bizonyítványhoz kötött ágazatain keresztül. (Traktoros, erdész, állattenyésztő, gépszerelő szakmákban.) Öten közülük főiskolához és egyetemhez kötött mezőgazdasági pályát jelöltek meg. A kereskedelmi, a vendéglátó, a szolgáltató szakmák felé 28 lány és 2 fiú (15%) törekszik. A közlekedésben 12-en szeretnének dolgozni (7 fiú és 4 lány), az adminisztrációban heten (mind lányok). Különböző — nem agrárjellegű — értelmiségi pályák 6 fiút és 11 lányt vonzanak; 1 fiú és 1 lány művészi ambíciót érez magában (költő, színésznő). Nagyon valószínű, hogy a népgazdasági érdekek sokszor kikényszerítik a pálya- módosítást, de számunkra az a fontos, amit az orientáció a szándékok síkjában kifejez: az, hogy a tanyai gyermekeknek is van annyi esélyük az érvényesülésre, mint nemzedéküknek általában. Az is tanulsága a felmérésnek — bármilyen furcsán hangzik, többször bizonyított, hogy a 13 — 14 éves korú, nyiladozó értelmű serdülők felvilágosultan gondolkoznak természetes érdekeikről, jövőjükről; felvilágosultabban, mint a szülők, akiket vagy tájékozatlanságuk vagy érzelmi elfogultságuk vagy életformájuk be- idegzettségei maradiságra kényszerítenek. 62
