Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 4. szám - SZEMLE - Szekér Endre: Utunk évkönyv, 1974
cikket közölt a Babits-hagyatékról.) Az új népi irányzat iránti rokonszenv teljes összhangban áll azzal a hatással, amelyet Bartók gyakorolt Ba- bitsra utolsó éveiben. A dokumentumok új színben tüntetik fel a két nagy művész viszonyát. Ugyancsak újra kell értékelnünk Babits szerepét az ellenforradalom első éveiben annak a cikknek a fényében, amely Buday Dezsőt, a költőnek 1919- ben mártírhalált halt nagybátyját és annak uno- kaöccséhez fűződő viszonyát mutatja be. Gál István adatfeltáró munkája nyomán máris egy eddiginél sokkal pozitívabb Babits-kép kezd kibontakozni. Ez a Bartóktól Radnótiig egész korszakot átfogó visszaemlékezés-sorozat túlutal önmagán. A bemutatott írók, költők, gondolkodók újraföl- fedezésére, még alaposabb megismerésére ösztönöz. Őket akarja minél hívebben tolmácsolni. (Magvető, 1973.) HONFFY PÁL UTUNK ÉVKÖNYV, 1974 A kolozsvári Utunk című irodalmi folyóirat minden esztendőben évkönyvvel lepi meg olvasóit. Az 1974-es évkönyv több a korábbiaknál: a romániai magyar irodalom szinte valamennyi je- jelentős alkotóját meg tudja szólaltatni Kós Ká- rolytól Vári Attiláig. A könyv jellegéből adódó költői hangú vallomások (például Sütő Andrásé) mellett igazi irodalmi értékeket tesz asztalunkra (Szabó Gyula, Bálint Tibor prózája, Horváth István, Farkas Árpád verse), maradandó emlékekben tárja fel a szülőföld iránti szeretetet (Kolozsvártól Zilahig). így nemcsak a táj és az ott élő emberek képe rajzolódik ki előttünk ezekben a szülőföldről szóló vallomásokban, hanem írói portrék is ezek, közvetve vagy közvetlenül. Hiszen minden interjúnál többet árul el egy-egy íróról szülőföldjéről szóló önvallomása. Sokszor szinte kulcsot ad műve megértéséhez. „Ez itt a falu, az én falum, Innen jöttem és ide térek.” 93
