Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 3. szám - SZÍNHÁZ - Ablonczy László: Raffai-bemutató Marosvásárhelyen
SZÍNHÁZ RAFFAI-BEMUTATÓ MAROSVÁSÁRHELYEN A nemes tájékozódási igény indította a marosvásárhelyieket, amikor Anatol Constantin rendezésében bemutatták Raffai Sarolta: Diplomások című darabját Szakács György laza, oldott szobadíszletében, amelyhez nem illett háttérben a falu naturális rajza. Az előadás és a rendezés nem hibátlan. Aminthogy a dráma sem az. Anatol Constantin nem nézett mindenütt a szöveg, a,,dumapartik” mögé. A falusi erdészlakásban játszódó fülledt és indulatos történet olykor hangosra és külsőségeiben sikerült. S a színpadi, a térbeli kompozíció mögött hiányzott az emberi kapcsolatok és erővonalak kirajzolása. Raffai darabja indulásában és zárásában vázlatos, s a szilveszteri kép rántja maga köré a többi jelenet erővonalait. Logikus, racionális tiszta Anatol Constantin darabvezetése, csak a lélektani mozgások és vonatkozások nem teljesedtek ki. Akaratlanul is felerősödött a színmű néhány hibája: a rendező sokáig és előtérben tartja a nagyszerű művészt, Mózes Erzsébetet, Kató alakítóját, aki szólásra vágyakozva görcsösen áll hosszú időn át a részint tőle függetlenül dia- lógizáló partnerek között. Dramaturgiailag csúcspont a szilveszteri jelenetiasok emberi gyarlóság, gyalázkodás, intrika. Noha esett valamit a jelentés, egészében nagyon jól rendezett a szilveszteri kép. Ereje, ritmusa, lendülete volt, s a folytonos megdöbbenés, fölhördülés és taps azt jelezte, hogy az udvarhelyi közönség is hasonlóképp élte és értette Raffai Sarolta darabját. Kitűnő színészek szívesen és szeretettel játsz- szák Raffai színművét. Ferenczy István, Kálmán, az orvos szerepében könnyed és elegáns, de mégsem a hódító férfi jellemére helyezi a hangsúlyt, mint azt annak idején a kecskeméti előadásban láttuk. Fanyar és démoni rontást is sugall. Ez a Kálmán Sarkadi Imre orvosaival rokon, a Ház a város mellett doktorával, aki már-már az oszlopos Simeon-j attitűddel hívja ki a rosszat. Ferenczy Csongor, akit nemrégen a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vendégjátéka során a Tamási-darabban ismerhettünk meg, kemény és férfias János szerepében. Talán túl csöndesen indítja az első jelenetet, de az ő alkatából és alakításából kitűnik, hogy Raffai kicsit freudi és willi- amsi hatásra tette lábfájóssá Jánost. Ferenczy Csongor nem a belső nyavalygásra figyel, hanem a romlott közeggel való küzdelemre. S a végeredmény így kegyetlenebb: aligha testi fogyatékosságból ered üldözési mániája: egy életerős, becsületes ember körül zárul a hurok. Ferenczy Csongor tiszta őszinte, erőteljes alakja döbbenti meg a nézőt igazán: a hitvány közösségbe vagy beilleszkedsz, vagy eldob és megsemmisíteni igyekszik. Keserű-igaz tanulság. Ferenczy Csongor csöndes, erős szívós lélekkel vállalja a maradást, azaz a további küzdelmet. A feleségét, Marát alakító Bálint Mária túlságosan egy skálán játszott. Nem volt elég viliódzó, az emberi kapcsolatok fordulatait és mélységeit nem követte eléggé. Mara nem ennyire kiegyensúlyozott, mint ahogy Bálint Mária jellemezte, s így a Kálmánnal való kapcsolata visszagondolva is motiválatlannak tűnt. Kitűnő villanásokra emlékszünk: Borbáth Ottilia Ritában a fáradt, unott, nagyvilági tyúkot játszotta el, már említettük Mózes Erzsébet szép és átélt, kislányos, emberi melegségre vágyó Katóját. Visky Árpád félelmes és szuggesztív Laci, az állatorvos alakjában. Az író szerint csak egy-egy mondata van, de olyan keserűséggel és szarkasztikus indulattal beszél, hogy emlékezetes és jelentős sorssá növeli az állatorvos szerepét a szilveszteri haláltáncban. Tamás Ferenc talán túl me- lodramatikusan adta elő a postamester vallomását, hiányzott a leikéből jövő fájdalmas és keserű líra. Raffai Sarolta maga is megvallja a vásárhelyi bemutató együtteséhez írott levelében, hogy a postamesternő szerepe a leghálásabb. Székely Anna jó érzékkel a kedélyes, mindentudó pletyka- és telefonközpontos hölgyet játszotta el. Ez a szerep látványos része, a félelmes színek háttérbe szorultak, pedig Zsóka típusa kegyetlenebb realitás ennél. Általa mindenki kiszolgáltatott, információk vannak a kezében, s evvel életeket tesz tönkre. Bajkeverése maradt a fecsegésszinten, s nem volt huzata, dramatikus ereje elég, hogy a többieket rádöbbentse amegalázó kiszolgáltatottság tényére. Raffai Sarolta Egyszál magam című darabja ritka nagy országos sikert jelentett. Második darabját, a Diplomásokat is a kecskemétiek indították útnak. ABLONCZY LÁSZLÓ
