Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 2. szám - Papp Lajos: Versek
PAPP LAJOS ÜZENET ŐSSZEL Fogyó fényben, rezgő sugáron, lengeni fehér pókfonálon; néha jó lenne menekülni! Mikor nem tud az ember tűrni, ha már nincs idő tovább várni. Szállni! Kétségbeesve szállni. Félve a kék ég kavargását szállni mégis, hogy szállni lássák bennünk a végső reménységet. Mindegy: meddig, merre, mi végett Jó lenne bizony, nem maradni! Mézes morzsákra nem ragadni, vagy rút békává gömbölyödve futni belé a barna rögbe. A feketéi lő hegyek alól kikel a fagy; míg fenn, valahol csomós csend dörög, dől a határ. A holdra varjak serege száll. MUZSIKUSOK Billentés, előcsarnok, tétel, atyaisten, ments meg minket, japán, estélyi, második, ruha, csattogó fény fogy a falon, ments meg a röpködő szótól, zongora fedelét bezárták, tokokba bújó hededűk, egyszerű, szorgalmas méheid művészek, művészbejárónál, kottapult, nyűtt szeretőkkel, fáradt szó, fáradt mozdulat. Levegőznek a levegőn ...
