Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 1. szám - Simonyi Imre: Versek
Hát mondd azóta elfeledtük volna? Nézd csak a nézők is rég letörölték könnyeiket már Mosolyogj hát barátném Levél barátomhoz T udod egy napon majd mindent megbocsát az ember (Csak épp semmit el nem felejt) — És ezen a napon az ember megöregszik S egy napon majd megtudja az ember hogy mindenki közelebb áll a másikhoz mint hozzá bárki is És ezen a napon megérti hogy magányos — Es azt hiszi hogy meghasad a szíve Aztán eljön az a nap is amikor az ember már képes a dolgoknak pontosan akkora fontosságot tulajdonítani amekkorát valójában megérnek S akkor a dolgokat mellékes mozdulattal — anélkül hogy meghasadna a szíve — leírja a kiadás rovatba Ám ezen a napon valamiképp s körülbelül vége is van a világnak 11
/
