Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - PETŐFI-ÉV - Dékány Károly: Petőfi németül, hollandul és angolul
DÉKÁNY KÁROLY PETŐFI NÉMETÜL, HOLLANDUL ÉS ANGOLUL Petőfi költészete eddig ötven nyelven jelent meg a világirodalomban, köztük eszperantó, volapük, latin, görög, arab, kínai, orosz, török és maláj nyelven is. A Magyar Irodalmi Lexikon felsorolja őket. A róla megjelent tanulmányok, folyóirat- és újságcikkek pedig megszámlálhatatlanok. Nyissuk ki bármelyik enciklopédiát vagy világirodalmi lexikont, Petőfi nevével mindenhol találkozunk, hosszabb vagy rövidebb méltatásokban. Heine (1797—1856) a skót parasztköltőhöz, Burnshöz és a francia hazafias kispolgári és forradalmár költőhöz, Béranger-hez hasonlította Petőfit. Uhland és Bodenstedt német költők magyarul tanultak, hogy Petőfit anyanyelvén olvashassák. Hermann Grimm, aki Berlinben a történelemtudomány professzora volt, felállította híres táblázatát a világ legnagyobb íróiról: Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe és Petőfi voltak szerinte a világirodalom csúcspontjai. Petőfi versei — amint már Adolf Dux esetében említettük — legelőször német nyelven kerültek be a világirodalomba. A sors különös iróniája, hogy a körözőlevelet és a halálos ítéletet is németül fogalmazták. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint 42, de ha Duxot is számítjuk 43 Petőfi- kiadás jelent meg eddig német nyelven. Előttem fekszik egy 1858-as kiadás, a gótikus betűkből elfajzott fraktúrbetűkkel szedve, amelyek a hajdani hivatalos német betűk voltak, és bizony a mi szemünknek már nagyon idegen. A könyv címe Dichtungen von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen, in eigenen und fremden Uebersetzungen herausgegeben von Karl Maria Kertbeny. Mit einem Vorwort von Friedrich Bodenstedt. Leipzig, F. A. Brockhaus, 1858 (Petőfi Sándor költeményei. Magyarból, saját és idegen fordítások alapján újból kiadta Kari Maria Kertbeny. Friedrich Bodenstedt előszavával. Leipzig, F. A. Brockhaus, 1858). A könyv XXII + 592 oldalas és 228 fordítást közöl Petőfi verseiből. Ez a kötet már nem az első Kertbenytől, hiszen már 1849-ben kiadta Petőfi és más magyar költők németre fordított verseit, 1850-ben a János vitézt és 1851-ben lefordította és kiadta az „Ausgewählte Volkslieder” (Válogatott népdalok) című Petőfi-kötetet, amit az előszó írója, Bodenstedt meg is említ. Kertbeny még ezt követően is sok Petőfi-kötetet adott ki német nyelven, évtizedeken át. Bodenstedt előszava közvetlen a címlap után foglal helyet (XIV oldal), és ezt követi a tartalomjegyzék. A fordítások 463 oldalt töltenek meg, és azután 112 oldalon Kertbeny Petőfi-biográfiája van soron, és a kötetetet két Petőfiről és Petőfihez írt költemény egészíti ki: az egyik Bettina Arnim német költőnő 1850. január 16-án Jüterbergben írt verse „Petőfi dem Sonnengott" a másik Thalés Bemard francia költő 1855. július 16-án Párizsban írt verse és Adolf Dux Kertbenyhez írt levele is szerepelnek. A kötetben a versek 13 csoportba vannak sorolva: I. Volkslieder (Népdalok) 38 vers; II. Volks143
