Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / Petőfi-különszám - Ruffy Péter: Két nap a végtelenben (Forgatókönyv)

AZ ÖREG FOTÓS: Dr Galiczay Ákos, Somogy megye egykori alispánja ... Buenos Aires. A köze­lebbi címét is mondjam? (Az irodalomtörténész is fanyar már.) AZ ÖREG FOTÓS: És Galiczay János, ornitológus, Budapest. (Az irodalomtörténész kezét a fotós kezén pihen­teti. Az öreg fotós feláll.) 51. kép Padlástér Galiczayék házában Galiczay Marika már leszaladt, Petőfi egyedül áll a padlástéren, a levelet feltépi, de a betűket nem látja. A türelmetlenség, a levél azonnali olvasásának láza, má-már szétrepeszti. A létrát az ablakhoz támasztja, az ablakot kitárja, olvasni kezd, a levelet szeméhez közel emelve. (Beúszik az insert.) 52. kép Insert: ELKÁRHOZOTT LELKŰ, EGYETLEN, ÖRÖK SÁNDOROM! HA VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET, ÍRTA VOLT ÖN, HOGY NE NYÍL­JÉK, HA JÖN A SZÉP KIKELET. DE KIKELET VOLT VAJON EGYMÁS IRÁNTI FELLOBBANÁSUNK AZ ÖN SZÁ­MÁRA IS? A HÍREK, MELYEKET A SUTTOGÁS SODOR FELÉM, BORZON­GATÓAN KEGYETLENEK. TUDTOMRA ADVA, HOGY ÖN, HAZAFELÉ TARTVA OKTÓBERBEN MEGÁLLT DEBRECENBEN, S ANNYIRA MEGSZE- RETÉ PRIELLE NELLI SZÍNÉSZNŐT, HOGY MÉG AZNAP ÉJJEL MEG AKART ESKÜDNI VELE, HA AZ ESKETÉST AZ ÁLMÁBÓL FÖLRIASZTOTT PAP A KETTEJÜK HITBÉLI KÜLÖNBSÉGE ELLENÉRE HAJLANDÓ LETT VOLNA MEGTARTANI. ÖRÖK, EGYETLEN, ELKÁRHOZOTT LELKŰ, GONOSZ ÉS ÉDES SÁNDOROM ! A KEGYETLEN HÍREKTŐL MEGSEMMISÍTVE, KÉTSÉG ÉS REMÉNYSÉG KÖZT VERGŐDTEM ADDIG, MÍG RESZKET A BOKOR CÍMŰ VERSE, SZERETNÉM HINNI, HOZZÁM INTÉZETT ÜZENETE, AZ ÉLETKÉPEK LEGÚJABB SZÁMÁ­BAN MEGJELENT. HOGYHA MÁR NEM SZERETSZ, AZ ISTEN ÁLDJON MEG, DE HA MÉG SZERETSZ, ÚGY EZERSZER ÁLDJON MEG! A KETTŐNKET ELVÁLASZTÓ ERDŐDI MESSZESÉGBŐL, A KETTŐNKET TÁVOLTARTÓ SZÜLŐI ELLENZÉS ÁRNYÉKÁBÓL EGYETLEN SZÓT ÜZEN­HETEK, ÖRÖK, EGYETLEN, NEM ELKÁRHOZOTT LELKŰ, ÉDES SÁNDO­ROM: EZERSZER! S HA ÖN IS KÜLDENE EGY EMLÉKTÁRGYAT, HOGY FOLYTONOSAN LÁT­HASSAM, MIELŐTT AZ ÉLETBEN IS VISZONTLÁTNÁNK EGYMÁST, BOL­DOGGÁ TENNÉ AZT, KI ÖNT MINDEN KÖRÜLMÉNYBEN SZERETNI FOGJA. SZENDREY JÚLIA 53. kép Korabeli (1846) borbélymühely BORBÉLYMESTER: Széchenyi méltóságos urat a Duna-parton látták. Lovagolt, kérem, ebbe a csonthidegben. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom