Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - SZEMLE - Széles Klára: Csiki László: Kellékek
síikben hasznos forrás lehet számunkra Kallós Zoltán könyve, mert benne a magyar nép szellemi kultúrájának itthon még ismeretlen világát találják meg. A dalok gyakorlati felhasználását segíti a mellékelt hanglemez, amelyről a népdaléneklés mai tanulói képet alkothatnak a népdal eredeti előadásmódjáról, a régi magyar énekstílusról. A „Balladák könyve” gyűjtőjének újabb nép- költészeti gyűjteménye példaként állhat a magyarországi néprajzkutatók és a magyar CSÍKI LÁSZLÓ: KELLÉKEK Ma, magyar nyelven megszülető lírában olyan gazdag a választék, hogy az átlagosnál jobban meggondolható, melyik költőtehetséget nevezhetjük „ígéretesnek”. Csiki László, úgy véljük, már 1968-as, első verseskötetével kiérdemelte ezt a jelzőt. (Esőt-kaszáló, Forrás). Erős vetélytár- sak közt indult, a romániai magyar neoavantgarde fővonulata nyomán sarjadt „Vitorla-ének” antológia 28 költője pályatársának tekinthető, bár nem szerepel a közös kötetben. „ígéretes”, ebben, a ma már rangos sorban (közülük Farkas Árpád, Király László neve vált talán legismertebbé nálunk is), ígéretessé tette az, hogy „egyedül” útrakelése belső, költői törvényt sejtetett; hitelt adott állításainak nemcsak kitűnő forma-, ritmusérzéke, nyelvének hajlékonysága, találó megnevezései, hanem ezeken, a nálunk már megszokott költői erényeken kívül, átlag feletti drámai sűrítőkészséget, szerkeszteni-tudást árult el. Egyetlen rövid, első-kötetes versét felidézve önmaga tanúsítja ezt legjobban. Logika c. kis remeke így hangzik: tenyerembe gyűjtöm fogom az arcom aztán — csak úgy — ökölbe feszül a kéz akkora s olyan mint egy szív — ha elérte a görcs tehát az arcom a szívem a szívem az arcom így az öklömre nem lesz szükség — talán ... könyvkiadók előtt. így kell megörökíteni, feldolgozni és közreadni a népköltészet még eredetiben fellelhető értékeit! A népi tudás így válhat közkinccsé, a nemzeti kultúra részévé. A könyv viszonylag nagy példányszámban jelent meg. Ennek ellenére valószínű, hogy hamarosan ritka könyvészeti értékként emlegetik, miként a bukaresti Kriterion Könyvkiadó többi néprajzi kiadványát. BÁRTHJÁNOS Az eredeti egységet képviselő darab nem kivételes, az Esőt-kaszáló bővelkedik olyan teljesítményekben, amelyek várakozásra jogosítanak fel. Rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alapján bízhatott a szurkoló abban: megtanulta „magában / a játékot”, melyben csak „ő veszíthet” (Egyedül), s hogy valóban „háta mögé dob mindent, mit talált”, „mindent, mi másoktól az útjába hullt”:, —s hogy „szerencséje lenne üres utakon” (Babona); s hogy „belenő” „az idő kölcsönkért kezeslábasába”. Nem csodálkozunk azon, hogy időközben Csiki prózaíróként is sikeresen mutatkozott be, de ez nem változtat kíváncsiságunkon: merre, hogyan jutott tovább mint költő. Az 1972-es, második kötet, a Kellékek, címével, felépítésével, külalakjával és fülszövegével egyaránt egy kibővülő, gyökereit mélyebbre fúró, kiteljesedő költői világot ígér. Ha a kötet legjobb verseit keressük, akkor azokat a Változatok egy tragédiára I—4.; Tükör I., Tükör II., s Emlékvers Nagymamának címűekben fogjuk megtalálni. Az indulás erejét képviselő Logiká-hoz hasonlóan itt is egy kiidézhető, rövid egészre, az elsőnek említett Változatok 3. darabjára hivatkozunk. „Látod, ez a szerelem .. Vitriolt önteni az arcba, hogy más ne szeresse, visszafogni, s holtig ápolni a néma vakot — és hagyjuk a bűnbocsánatot. Kiégett, torz isten-arcával trónol a szerelem a falvédők tövén, ajaktalan tátog — enni kér — boldogságot regél régi lányregény. 182
