Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - MŰVÉSZET - Csontváry kiadatlan írásai

CSONTVÁRY ÍRÁSAIBÓL Én Kosztka Tivadar, ki a világ megújhodásáért ifjúságomról lemondottam, amikor a lát­hatatlan Szellem meghívását elfogadtam, akkor már rendes polgári foglalkozásban, kénye­lem és bőségben volt részem. De elhagytam hazámat, mert el kellett hagynom és csak azért, hogy életem alkonyán gazdagnak és dicsőnek lássam. E cél elérése miatt évek hosszú során át Európát, Afrikát és Ázsiát utaztam be, hogy a megjövendölt igazságot megtaláljam és a gyakorlatban festményben átvihessem s mikor már megvolt a szükséges hadseregem, Pá- risnak tartva I 907-ben milliókkal szemben álltam egyedül az isteni gondviselés eredményé­vel s az egész világ hiúságát pocsékká zúztam; egy napon Párist kapitulációra bírtam s a vi­lágot túlszárnyaltam,de tíz millió embert el nem pusztítottam, csupán kijózanítottam őket, a dologból reklámot nem csináltam, mert kufárok sajtójával nem törődtem, hanem elvo­nultam a Libanon tetejére s ott cédrusokat festettem. így a magányban szép csendesen, ma már őszbe borult fejjel azon gondolkozom, mi célja volt ennek a nagy háborúságnak, mikor hatalommal, anyaggal terhelten a mennyországba úgysem juthat senki. Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön? Miért nem vesszük észre, hogy százféle nyavalya van, mely a testet rágja, ami tulajdonkép­pen speciális európai betegség, ahol az emberek sarlatánok után indulnak, salvarsanokban keresik a gyógyulást, és napi eledelül használják az Isten káromlását és tagadását. Isten ta­gadásával már kétezer évvel előbb a rómaiak Baalbekben Bachus Antonius és Veszta szűz­nek templomot emeltek, s ezek a rómaiak voltak később egész Európának urai és valláser­kölcsi téren elöljárói. Innen áradt szét a nagy Istentelen káosz minden téren. Körül lett vonalazva először az Isten, hamis vonal alá került a közerkölcs, az anyagelosztás kötve lett a római joghoz, a pazar, szertelen élvvágy határokat nem ismert s habár mindezt az isteni végzet földrengéssel sújtotta, intelmül Herkuláneum és Pompejit elpusztította. Attilát a közerkölcs helyreállítására mozgósította. Ma a XX. században élünk, az Isteni végzetnek tudtommal más a kívánsága. Egészséges ember, egészséges szívvel és érzéssel fejlődjék tovább az ember művelődéstörténelmének igazolására. Uram! A világ megújhodásában és kialakulásában részt akarok venni azzal a teljesítmény­nyel, mely 1880-ban Égi jóslat szerint 1907-ig jött létre. Az idemellékelt párisi katalógus­sal is igazolom, hogy ez a munka Párisban be lett mutatva; mikor a New York Herald kriti­kusa ezt igazolta, hogy ez az eredmény a világ minden munkáját túlszárnyalta. Később kísérlet történt, hogy Bécs és Berlinben ez a dolog méltó helyen kiállítható legyen, de ez a terv a vállalkozó hűtlensége miatt abbamaradt. Ránkszakadt a háború s ebben a ve­szedelmes állapothoz hozzájárult súlyos betegségem, mely korlátozta minden cselekvésem, sőt még a koronázás alkalmával sem volt módomban a koronázási jelenetet végigtekinteni, és ez csökkentette a lehetőséget egy nagyarányú festmény megörökítéséhez. Ma cselekvési szabadságomat az Isten visszaadta, erőteljes egészséget is adott e sorok megírására. Kérem Nagyméltóságodat Őfelségénél haladéktalanul bejelenteni azt, hogy ilyen esemény az ez- redek alatt is a legritkább esetben fordul elő, legutóbb pedig csak Raffael volt némileg ezzel felruházva, ami a jóslatban különösen volt hangoztatva. Méltóztassék előadni továbbá azt is, hogy a teljesítmény világraszóló perspektívát is tartalmaz, vagyis az iskolák számára új rajzvonalat, melynek segítségével ki fog alakulni az érzés távlata, a festészetben pedig a napút színárnyalata. De ezzel még nem merül ki az isteni kapcsolat nagyarányú koncepci­ója. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom