Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - PETŐFI-ÉV - Dékány Károly: Petőfi németül, hollandul és angolul
címei a magyarban is evoluálódtak. Az „Álmodtam szépet, gyönyörűt” az egyetlen vers, ahol a magya cím nem szerepel az angol alatt. Bowring az „Alexander Petőfi” cím alatt írt bemutatásában főképpen Kertbenyre támaszkodott, akire többször is hivatkozik. Megemlíti, hogy Dux már 1845-ben közölte Petőfit német nyelven. Felsorolja az általa ismert fordítókat: a flamand Hielt (akit máshol még megemlítek), Dmochowskit Sabowskit és Madame Prussakavát, a lengyel fordítókat. Andersent (Hans Christian Andersen 1805—1875), a dán költőt, Pallucit az olasz fordítót, aki mint a flamand Hiel, 1863-ban jelentette meg Petőfi-fordításait. Hogy Bowring a költeményeket eredetiből, vagy német közvetítéssel fordította-e, nem tudom pontosan megállapítani. De pl. a ,,csárdá”-t, ,,pusztá”-t, „Betyár”-t, (nagy betűvel!) nem fordította, hanem magyarul nevezi: igaz, Kertbeny sem fordította le ezeket a szavakat, hanem eredetiben használja, azonban ő megmagyarázza értelmüket. A legvalószínűbb, hogy Bowring a magyar eredetit is és Kertbeny fordításait is használta. Ez abból is kitűnik, hogy a „Betyár” nagy betűvel szerepel Browingnál is. Magyarból valószínűleg az 1863-ban Gyulai Pál által kiadott „Petőfi Sándor vegyes művei 1838—1849” című kötetet használta, mint Kertbeny. * A kiegyezés után (1867) Magyarország is szabadabban lélegzett a kettős monarchián belül. Tíz év múlva, 1877-ben az Athenaeum újból kiadta Petőfi összes műveit, bővített kiadásban. Ez a négykötetes mű lett a legfontosabb forrásmunka a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején megjelent Petőfi-fordítások és tanulmányok megírásához. Bár a belgiumi Flandriában az első Petőfi-fordítás már 1863-ban megjelent, amelyet Emanuel Hiel flamand költő (1834—1899) fordított és adott ki, holland földön csak 1889-ben találkozunk először terjedelmesebb Petőfi-tanulmánnyal, a „DE GIDS” (A kalauz) hasábjain. A Gids egy 1837 óta rendszeresen megjelenő irodalmi és társadalmi folyóirat, amelyik még ma is a legtekintélyesebb Hollandiában. A tanulmány 45 oldalon foglalkozik Petőfivel és tele van tűzdelve verseinek fordításával. A tanulmány írója A. S. C. Wallis (1857—1925) írónő, aki Felső-Gallai Antal Gézának volt a felesége (pápai professzor, és dunántúli református püspök). Az írónő, leánykori nevén Adélé Sophia Cornelia Opzoomer, 1888-ban ment férjhez Antal Gézához. Már tekintélyes személyiség volt a holland irodalomban, úgy is mint Adélé Opzoomer (német drámákkal), úgy is mint A. S. C. Wallis (történelmi regényeivel). Ő fordította holland nyelvre Madách Imre: „Az ember tragédiájáét is, mely 1887-ben jelent meg először. írt egy magyar témájú tragédiát is: Een Hongaarsche samenzwering (Egy magyar összeeskövés) címen. A. S. C. Wallis már férjhezmenetele előtt is alapos ismerője volt a magyar irodalomnak és történelemnek. Erre vall a Petőfit tárgyaló tanulmánya, amelynek címe „Schetsen uit de Hongaarsche poézie” (Vázlatok a magyar költészetből). Ez a tanulmány csak része egy cikksorozatnak, Petőfi foglalja el benne a legtöbb helyet. ír Petőfi bemutatkozásáról Vörösmartynál, aki kijelentette: „Te vagy a legnagyobb, egyetlen igazi lírikusa a magyar népnek, magamat is beleértve; rólad gondoskodni kell.” Vörösmarty betartotta a szavát. Úgy történt Petőfivel is, mint Byronnal: elaludt ismeretlenül, hogy a következő reggel, mint híres ember ébredjen fel. Végeredményben az egész tanulmányt idézhetném, hiszen Wallis nyomon követi Petőfit születésétől, családi viszonyaitól és költészetének minden mozzanatától kezdve egész életén át, hősi haláláig. Kezdve a csavargástól, az iskoláitól,a pápai, debreceni és budapesti életétől. Úgy mint Goethe, aki magát született festőművésznek tartotta, Petőfi is sokáig kitartott amellett, hogy ő színésznek született. Szó van a cikkben Csapó Etelkáról, Petőfi szerelmi lírájának egyik múzsájáról, Szendrey Júliáról, a hitveséről. De ugyanígy a forradalmiságáról, a köztársaságba, a szabadságba és emberiségbe vetett hitéről. Wallis nem készületlenül nyúlt Petőfihez. A tanulmány mindvégig magával ragadja olvasóját. * Itt van a kezem ügyében egy vaskos kis kötet. A könyvet XXXIV+1108 oldalon, ugyancsak fractúr- betűkkel szedték. A kötet címe: Alexander Petőfi’s poetische Werke, Deutsch von Josef Steinbach, Breslau, Schlesische Verlags-Anstalt V. S. Schottlaender, 1902 (Petőfi Sándor költeményei, németre fordította Josef Steinbach, kiadta S. Schottlaender sziléziai könyvkiadó, Breslauban, 1902-ben). 10 Forrás 145
