Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - PETŐFI-ÉV - Gál István: Petőfi és az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat
nelmet, ő is a francia forradalmat tartotta a modern fejlődés csúcsának és legdöntőbb fordulatának. Ferenczi Zoltán és nyomában mások is úgy vélik, hogy Petőfi respublikái programja a francia forradalmi elmélet hatása alatt állt. (Petőfi életrajza, III. kötet, 219—239. I.) Mindenesetre tervezte, hogy Svájcba megy, Teli Vilmosban a szabadság hősét tisztelte. Tarczynál is nagyobb hatással volt rá, és valószínűleg nemcsak előadásai, hanem otthonában való beszélgetései és az általa ajánlott könyvek révén is Bocsor István. Bocsor a francia forradalom történelmi szükségszerűségét hirdette. A forradalom okainak, a forradalom fogalmának meghatározásával, a királyság eltörlésének elismerésével, a jakobinus diktatúra honvédelmi eredményeinek pozitív értékelésével 1842-ig egészen egyedül áll a magyarországi történelemtanításban. Még ennél is jelentősebb az amerikai függetlenségi háborúról tartott előadássorozata. Bocsort jól ismerte Szemere Bertalan, aki nyugati útjára magával akarta vinni. A pápai kollégium könyvtára őrzi kéziratait, ezek között a hatvanoldalas Egyesült Államok történetét. Címe: „Amerika, különösen az észak-amerikai egyesült szabad országok történetrajza, előadva Bocsor István pápai főiskolai oktató által.” (A kézirat száma: 0.51 ab.) Bíró Sándor a kézirat ismeretében így jellemzi azt: ,,A pápai főiskola az első, amelynek történelemtanításában megtaláljuk a híres Függetlenségi Nyilatkozat részletes tanítását. Bocsor minden bizonnyal határozott cél érdekében tartotta szükségesnek e nagy jelentőségű nyilatkozat ismertetését. Ha visszagondolunk a Függetlenségi Nyilatkozatban felsorakoztatott vádakra, melyek alapján az amerikaiak Anglia uralmát többé maguk felett nem ismerik el törvényesnek, rögtön megértjük, mi lehetett Bocsor nevelési célja a Nyilatkozat részletes ismertetésével. A pápai főiskola hallgatói bizonyára megérezték a burkolt tendenciákat: a hasonlóságot Anglia Amerikában gyakorolt gyarmati uralma és Ausztria Magyarország fölötti zsarnoksága között. . . Bocsor a természetjog és a népjogok védelmének emlegetésével a magyar népnek a Habsburgok által eltiport jogai védelmére akarta ideológiailag felkészíteni hallgatóit” (213. és 222. I.). Diáktársai följegyezték, hogy Petőfi Pápán rengeteget olvasott, „történeti művek, hazája és a külföld költészete érdekelte őt leginkább”. (Budapesti Szemle, 1879. XIX. 344. I.) Amerika iránt már Aszódon érdeklődött. Campe „Amerikának feltalálásáról” című művét, az első magyar nyelvű amerikai történelmet 1836 október 26-án kölcsönözte ki. Ugyanakkor olvasta Budai Ferenc és Ezsajás Magyar históriáját, Selmecen pedig Bocskay, Bethlen, Rákóczi és Martinovics nagy csodálója. Szerencsére megmaradt a pápai könyvtár könyvjegyzéke, éspedig az 1943-iki esztendőből. (Közzétette Rexa Dezső: A pápai főiskola könyvtára 1843-ban. Könyvtári Szemle 1915. 170—182. I.) Ebben Széchenyi Amerikát gyakran emlegető számos nagy műve is megtalálható, de ami ennél is fontosabb, megvan Bölöni Farkas Sándor „Utazás Északamerikában” és Tocqueville Fábián Gábor fordításában akkoriban megjelent „Democratia Amerikában” című monumentális műve, mindkettő évtizedekig a magyar Amerika-ismeret valóságos bibliája. Szinte elképzelhetetlen, hogy az amerikai történelmet és a Függetlenségi Nyilatkozatot Magyarországon először tanító házigazda-tanár ne részesítette volna Petőfit azokban az ismeretekben és elvekben, amelyeket ő szerzett és vallott. Petőfi pápai tartózkodása alatt ilyen jelentős ismerősök és pártfogók, előadásaik és az általuk beszerzett könyvek révén lényegesen közelebb kerülhetett ahhoz az eszme- rendszeréhez, amelynek alapelvei: Az emberiség célja a boldogság, erre eszköz a szabadság ; a legnagyobb rossz pedig a zsarnokság: az emberiség javai: a gondolat- és sajtó- szabadság, az általános szavazati jog, a teljes népképviselet, a szabad köztársaság, a magyar függetlenség és a világszabadság. GÁL ISTVÁN 126
