Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - HAZAI TÜKÖR - Hegyes Zoltán: Barlanglakók 1973-ban

„Én nem laktam fenn soha, de ismerem azokat, akik ott laknak. Tudom, hogy kevesen dolgoznak közülük rendszeresen, azt is tudom, hogy sok a bevándorló, nem idevalósi ember a pinceházakban. Úgy érzem, hogy az csak ürügy, hogy még ott laknak. Ürügy arra, hogy nagyobb kölcsönt kapjanak majd az építkezéshez."

Milyen is O.? Ehhez egy kicsit lapozzunk vissza, néhány száz évet. Anonymus Isthoros, Historos néven már említi a községet ma ketté választó kicsi patakot, s megjegyzi, hogy a partján jobbágytelkek vannak. I. (Nagy) Lajos király 1367-ben három évi adómentességet ad annak, aki hajlandó O.-ra költözni. A XV. században a Bh.-i (ma B.-falva, határában található az ország legnagyobb épségben fennmaradt tatárjárás előtti temploma) apátság birtoka. E. eleste után a török birtokolja, háromszor is felégeti. (Két biztos évszáma a falu pusztulásának 1666 és 1667.) A török uralom alatt a hatvani beglerbégnek adóznak az itteni lakosok. A török után egy ideig II. Rákóczi György birtoka, majd kamarabirtok, s a kamara elzálogosítja. A XVIII. század második évtizedétől újra benépesül a falu, az e.-i káptalan birtoka lesz, a szeminárium jövedelmét gyarapítja, egészen az egyházi javak 1945-öt követő államosításáig.

A községet 1787-ben 648-an lakták, 1850-ben 1137-en, s Fényes Elek már említi, hogy ,,.. . lakóinak nagy része egészséges, meleg, sziklába vájt lakásokban lakik.”

A mai O.-t jellemezzék a téeszelnök, a párttitkár és az orvos szavai.

„Szövetkezetünk 3300 katasztrális holdon gazdálkodik, ebből 1900 a szántó, 217 hold a nagyüzemi telepítésű szőlő, 82 az őszibarack és a meggy. Munkaerőnek mi sem vagyunk bőviben, a meggyet eleve úgy telepítettük, hogy rázógéppel szedjük majd le, konzervgyári alapanyag lesz belőle. Az őszibarackosban tavaly helyeztük üzembe a válogatógépet. A gép eredményességét jól jellemzi, hogy míg kézi válogatással a hetvenegyes tíz vagonos termés 2600 munkanap teljesítményt emésztett fel, addig a het- venkettes 16 vagonra már csak 2200 munkanapot kellett fordítani. Árbevételünknek több mint a felét teszi ki a szőlő és a gyümölcs, a többi gabonából, állattenyésztésből jön össze. Most 100 tejelő tehenünk van, év végére 170 lesz. Ez nagyon kell itt, mert a háztájiban összesen hét tehén van a faluban. (!) Terveink szerint 1974-ben már ezer anyabirkánk ellik, foglalkozunk bikahizlalással is, jó a takarmánybázisunk, kj is használjuk. Elkészült a talaj javítási tervünk is, másfél millió forintot fordítunk erre a célra ebben az évben. A község utolsó tíz évben elért legnagyobb eredményének azt tartom, hogy egy év alatt visszafizettük a szanálási hitelt, mert a rossz vezetés miatt a kiváló adottságok ellenére is 1971-ben ráfizetéses volt a termelőszövetkezet.” — mondja T. J. téeszelnök

O.-on egy pártalapszervezet működik, melyhez a falu és a téesz kommunistái tartoznak. Titkáruk B. K., o.-i pinceházban született, 1945-ös párttag. így beszél a faluról:

„Nagy darab földet be kellett volna járnia a felszabadulás előtt, ha egy olyan élőhalott, fejlődésképtelen falut akart volna találni, mint az akkori O. volt. Eljártunk summásnak a Dunántúlra — én is voltam többízben —, fojtogatott bennünket a szemináriumi birtok. A pinceházakból két hullámban költöztek ki az emberek, az egyik a földrengés után kezdődött, tartott vagy nyolc évig, a másik hullámot a fel- szabadulás hozta, az tart ma is, azon vagyunk, hogy mihamarabb véget is érjen. Ebben a faluban harminc évvel ezelőtt vereshagymán — kenyér se volt hozzá — fordították az emberek a szőlő alá a földet. A minap helyi vezetőkkel számolgattuk, hogy mennyi lehet ma az a pénzösszeg, ami egy évben O.-ra bejön. Harminckét-harmincöt millió forintra becsültük, pedig nem is számoltunk bele mindent. Ez családonként 65 000 forintot jelent! Nincs az egri járásban még egy olyan község, amelyik annyit fejlődött volna a felszabadulás óta, mint O. Nézze meg a házakat az e.-i úton. Nem is házak, paloták! ... és itt vannak a pinceházak is! Tudja, hogy sokan éjjel hurcolkodnak be a pinceházakba? Titokban, hogy később kapjanak nagyobb hitelt. Persze, ezek nem o.-iak, rendszerint az Alföldről jönnek, olyan helyekről, ahol nincs a közelben üzemi munkára lehetőség."

Dr. B. I. itt született E. környékén, a felesége o.-i. Hat éve ő a falu orvosa, hozzátartozik a négy kilométerre fekvő N. is, ahol hetente kétszer rendel.

— „Alapjában véve egészségesek az o.-i emberek, annak ellenére, hogy magas az egy főre eső szeszfogyasztás a bort és pálinkát egybe véve. A táplálkozás egyoldalú, főzelékfélét alig esznek, a spenótot szinte nem is ismerik. Hüvelyesek, sertéshús, tésztafélék teszik ki jóformán az egész étrendet. A táplálkozást az egészségügyi propaganda ugyan még nem változtatta meg, de a falu külső képét már igen. Százezer forintos jutalmat kapott a falu a megyei tanácstól, mert mi voltunk a parkosítási versenyben az első helyezettek. Ezen fellelkesülve a helyi Vöröskereszt szervezet — a Hazafias Népfronttal és a tanáccsal együtt — megindította az „1 ház — 3 fa” akciót, aminek az a lényege, hogy minden ház előtt legyen három élőfa, s ezek legyenek egységesek. A parkosításon kívül a másik szép fejlődést abban lá93