Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - Balla Gyula: Versek
BÍBORBÓL EZÜSTBE tarka csikó vörös havazásban szőre fakó a patája lángban arcán a parázs sárga kígyómarás koronája telihold nyaka a sumérok tükre bíborból szalad ezüstbe szeméből korhadt karám kidagadt füstje szökik s ami még forró csak a vágta láza kancsal csillagot szór az égtakaró jászolába BÁLLÁ GYULA IN MEMÓRIÁM SÁFÁRY LÁSZLÓ Szívemig érő télben, átlőtt farkasordítások, miatyánkok, csillagra merevedő szemek között állok szerelemtelen; gyermekálom-pelyhekben száll alá az ég — s kézmeleg fegyverek csipkézik mindnyájunk szemfödelét. Kisebesedett lövészárokban, füvek, virágok édes gyökereit cirógatva, Whitman, Baudelaire, Ady csodáitól kicserepesedő életemmel, ó, mit tegyek? sehol-nincs-vége hómezőkön szügyig süppednek megbokrosodott dalaim, az egykor csecsemő-szelídek.
