Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Henkey Gyula: Kalocsa és környéke lakosságának embertani vizsgálata (A szerző fotóival)
A HAJ SZÍNE A nemzetközileg elfogadott Fischer — Saller táblán az I—VI árnyalatok vörösnek, az A —O árnyalatok szőkének, a P —Y árnyalatok pedig barna-feketének vannak jelölve, viszont a Martin — Saller embertani kézikönyv szerint az M — N — O árnyalatokat barnának kell tekinteni. Kalocsán és környékén a szőke haj annyira ritkán fordul elő, hogy átlagos gyakorisága még akkor is 5% alatt van, ha az általam szőkésbarnának nevezett M —N —O árnyalatokat szőkének vesszük. A vörös haj majdnem teljesen hiányzik (4355 felnőtt személyből csak 2 férfinél és 2 nőnél észleltem). Az alábbiakban adom meg nemenként 3 — 3 helységgel kapcsolatban a szőke és a barna-fekete hajszín legnagyobb és legkisebb előfordulását (az M—N —O árnyalatok e kimutatásban a szőkék között szerepelnek): miskei férfiak bátyai férfiak uszódi férfiak szőke 8.7% 38% 3-8% barna-tekete 90.4% 96.2% 96.2% miskei nők uszódi nők drágszéli nők szőke 10.2% 81% 5.7% barna-fekete 89.8% 91.9% 94.3% kalocsai férfiak 1-2% 98.8% dusnoki nők 0.0% 99.4% dusnoki férfiak 0-6% 98.8% dunaszentb. nők 0.0% 100.0% géderlaki férfiak 1.0% 99.0% öregcsertői nők 0.0% 100.0% Bartucz Lajos országos szinten 4000 felnőtt egyén adatai alapján 21.45%-ban adta meg a szőke és 78.55%-ban a sötét haj előfordulását. A szőke haj gyakorisága túlzottnak látszik. Ennek oka az lehet, hogy olyan adatokat is felhasznált, melyeket nem embertani vizsgálatok során vettek fel. Szabó Kálmán például XVIII. századi, illetve 1859. évi iratokban rögzített személyleírások alapján gyűjtötte ki 586 kecskeméti egyén hajszínét és 20% szőkét és 80% sötéthajút mutatott ki; s ezek az adatok is szerepelnek Bartucz kimutatásában. Tápén (Csongrád megye) és Dömsödön (Pest megye) is 90%-on felül van a barnafekete hajszín előfordulása, így bartucznak kevés számú vizsgálatra épülő adata a Duna — Tisza közére nyilvánvalóan nem lehet érvényes. Kalocsán és környékén a szőkésbarna (Thoma Andor által átmenetinek jelzett) M — N — O árnyalatok nélkül is 95% felett van a barna-fekete hajszín előfordulása. AZ ARC LEÍRÓ JELLEGEI Vizsgálataim során a fej és arc 17 morfológiai (leíró) jellegét veszem fel, de e cikk keretében csak az orrhát formájának megoszlásáról emlékezem meg. Az alábbiakban nemenként 2 — 2 helységet sorolok fel, melyekben az egyenes, a domború és a homorú orrhát aránylag a leggyakoribb: AZ ORRHÁT FORMÁJA FÉRFIAKNÁL öregcsertőiek drágszéliek dunaszentbenedekiek bátyaiak egyenes domború homorú 64.1% 27.2% 8.7% 64.0% 28.0% 8.0% 44.4% 46.7% 8.9% 42.3% 44.9% 12.8% uszódiak 40.4% 40.4% 19.2% géderlakiak 41.9% 41.9% 16.3% 130
