Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - SZEMLE - Halász Géza Ferenc: Vámos Miklós: Előszó az ábécéhez

A teljesség élményét — ami az életrajzi vonatkozásokat illeti — mindebből csak az az olvasó kapja, aki már ismeri Walter magyarul is megjelent életrajzi könyvét (Téma variációkkal), mivel a héza­gokat. a homályos utalásokat még a gondosan szerkesztett jegyzetek sem képesek kiegészíteni. De nem is ez a fontos. Sokkal lényegesebbek Walter emberi kapcsolatainak beszédes dokumentumai, felhőt­len barátsága korának olyan szellemi nagyságaival, mint Thomas Mann és családja, Franz Werfel és fele­sége (Gustav Mahler özvegye), Oszip Gabrilovics zongoraművész és felesége (Mark Twain leánya). Hasonlóan tanulságosak meghasonlásai egy-egy pályatársával, mindig személyes indítékból, ami a^másik művészetének nagyra becsülését soha nem befolyásolta. Sajnos, kevés szó esik a leveekben „mesterségbeli" kérdésekről. Zenéről alkotott felfogása olykor egy-egy konkrét téma kapcsán nagy erővel tör elő, ezek között vannak vitatható, ma már túlhaladott nézetek éppúgy, mint olyanok, melyek meggyőző adalékot szolgáltatnak Walter művészi nagyságához. Egyik levele valóságos esszé az általa kezdettől fogva rajongással szeretett Mahler zenéjéről. Érdekességként említjük meg végül, hogy a vaskos kötetben van egy magyar vonatkozású levél is: halála előtt alig egy hónappal irta Meixner Mihálynak, a Magyar Rádió munkatársának, aki Bruckner és Mahler műveivel kapcsolatos problémákkal fordult Walterhez, mint a kérdés legautentikusabb — akkor még — élő szaktekintélyéhez. KÖRBER TIVADAR VÁMOS MIKLÓS*. Előszó az ábécéhez Vámos Miklós 20 évesen szerepelt a fiatal pró- zairók 1971-ben megjelent, Ahol a sziget kezdő­dik című antológiájában. A bemutatkozás önvallo- másos sorait így fejezte be: „írásaim (néhány) meg­jelentek az Új írásban, a Korunkban. Kötetet ad­tam a Magvető Kiadónak, sorsa még bizonytalan. Más nincs.” A kötet azóta bizonyossággá lett. Előszó az ábé­céhez címmel napvilágot látott, a jelenlegi joghall­gató első könyveként. Furcsa, az Előszó elnevezésű ciklus épp a könyv végére került, ami ebben az esetben egyáltalán nem formabontás, kicsit az egész mű jellegére utal. A különféle előszavak egyébként ezt a hangot folytatják, amely a többi 17 írásból is kicsendül, s ami miatt két évvel ezelőtt némi pesszimisztikus szájízzel ezt nyilatkozhatta Vámos Miklós, hogy a kötet „sorsa még bizonytalan”. Igen, vannak, akik egyszerűen nem szeretik az ilyenfajta látásmódot, s hasonló esetekben többnyire a történelmi szem­léletet kérik számon, a szerzőt pedig abban ma­rasztalnák el, hogy lebecsüli az irodalom, „közvet­len" nevelő szerepét. Márpedig itt másképp fo­galmazódik meg a hatásról vallott vélemény. íme. így hangzik egy reklámszövegecske kapcsán: „A könyv — a legjobb barát. — Te vagy a legjobb barátom! — fordult oda Kajz egy vadonatúj, legújabb kiadású regényhez, amelyik félvászon kötésben nézett vissza rá az asztalról.. — És még a legjobb barátomnak meri magát nevezni! — hördült fel Kajz. Felkapta a könyvet, visszavitte, kicserélte szakácskönyvre. Pénzt ugyan azt sem adott, de bizonyos jótanácsokat igen." 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom