Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Karikó Sándor: Hess András helye a magyar kultúrtörténetben

tanulja a nyomdászmesterség minden csinját-binját. Közben Kómába érkezik egy magyar küldött, Karai László, budai prépost, Mátyás király alkancellárja, hogy pénzt szerezzen a pápától Mátyás hadjáratainak fedezésére. Karai László ügyes politikus, mindazonáltal a humanizmus lelkes híve. Szabad idejében meglátogatja Kóma hírességeit, s így kerülhet abba a nyomdába is, ahol Hess András dolgozik. Ez a nyomda abban az időben igen nagy hírnévnek örvendhet, s nem véletlenül, ti. újszerűségét, meglepő technikáját sokan megcsodálják. Karai a nyomda megszemlélése közben a hirtelen elragadtatás impulzusának engedve, úgy általánosságban emlitheti, milyen szívesen látná a műhelyt Budán. Amikor aztán ez a nyomda, valószínűleg a rendkívül erős konkurrencia miatt megszűnik 1472-ben és személyzetét szélnek eresztik, nyomtatólegényének, Hess Andrásnak könnyen eszébe juthatnak a magyar főpap hívogató szavai, s a végkielégítésül kapott betűkészlettel, mintegy 21 nagy- és 25 kisbetűvel s más felszereléssel egy szép napon beállít Karai László budai portájára. Karai meglepődik, de nem hagyja cserben a benne bizakodót, szállást ad neki, ellátja élelemmel, s hamarosan vásárol neki egy műhelyt. Azonfelül tekintélyes pénzösszeggel látja el. Hess nagy lendülettel fog hozzá a nyomda létrehozásához, a szükséges munkaeszközök (betűbélyegzők, kézi öntők, nyomdaprés), illetőleg anyagok (betűfém, nyomdafesték, papír) előállításához. És természetesen a nyomdai munkások (ez 5 — 6 fő lehet) megfelelő kiképzéséhez. A nyomdai alkalmazottak bérezése, a berendezések, az anyagok, no és Hess András elhelyezése, élelemmel való ellátása tetemes összegre rúgnak. A kisarányú nyomda 500 — 600 aranyába kerül pártfogójának, Karai Lászlónak, esetleg pártfogóinak, ti. feltételezhető, hogy mások is támogatják Hess vállalkozását. Ez óriási pénz akkoriban, rajta házat, fogatot, földet, gulyát lehet vásárolni. A legnagyobb baj azonban nem az anyagi nehézség, hanem a megrendelők hiánya. Karai ugyan felhívja Mátyás király figyelmét a könyvnyomtatás jelentőségére, de úgy tűnik, a király nem olyan lelkesedéssel fogadja Hess Andrást, mint amilyenre számít Karai. Ennek tudható be, hogy az első nyomtatvány igen későn, jónéhány hónap elteltével, 1473 tavaszának végén jelenik meg, s az sem megrendelésre. Mindezek ellenére jelentős állomása 1473 pünkösd előtti szombatja kultúrtörténetünknek: megjelenik az első