Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - JEGYZETEK - Nemes Károly: Félelmek és vigasztalások
NEMES KÁROLY Félelmek és vigasztalások (Jegyzetek a magyar filmről) Alapállás A magyar filmművészet létezése — tény! „Azoknak, akik hisznek, minden magyarázat felesleges. Azoknak, akik nem hisznek, minden magyarázat hiábavaló.” (Franz Werfel) A jelen csapdája „A múlt olyan mint egy idegen ország, ahol mindent másképpen csinálnak.” (L. P. Hartley) „A jövő kényelmes alkalmatosság, hogy beléje helyezzük el álmainkat.” (Anatole France) A magyar filmművészet múltját ismerjük, jövőjében bízunk, csak a jelene megfoghatatlan. Pedig a jelenben megy végbe azoknak a változásoknak a sora, amelyek befolyásolják a jövőjét. Következésképpen erről a jelenről mégis csak el kell gondolkozni, sőt róla beszélni, véleményt cserélni is kellene. Köztudott — legalább is publikált — tény, hogy a magyar filmgyártást átszervezik. Az is köztudott — bár kevésbé publikált — tény, hogy a magyar filmművészettel kapcsolatban az utóbbi időben kifogások hangzottak el. Még inkább köztudott — de egyáltalán nem publikált —tény, hogy egy művészet vonatkozásában nem az átszervezések, még kevésbé az aggodalmak érdekesek, hanem a művek, sőt a jelentős művek. Mégis az, hogy egy művészetnek problémái vannak, magától értetődő, az, hogy jelentős művei vannak, már kevésbé. De megkérdőjelezi-e a jelentős művek hiánya a művészet létét? Hírünk a világban „ ... az ember csinálhat akárhány marhaságot, csak ne találjon ki ideológiát hozzá, mindig megbocsájtanak neki. De ha ideológiai alapon teszi, amit tesz, akkor mindenki rámászik.” (Saul Bellow) A magyar filmmel kapcsolatos legutolsó jelentős vita a sorrentói magyar filmnapok alkalmával zajlott le. A magyar sajtó ezzel a rendezvénnyel kapcsolatban sok mindent elhallgatott. Nem beszélt arról, hogy kik rendezték, s a politikai — ideológiai harcban milyen helyre került ez a bemutató. Nem érintette azokat a kifogásokat, amelyekkel az olasz szakemberek a magyar filmeket formai vonatkozásban illették. Némi utalás azonban mégis történt a vitában érintett problémákra: „ . . . még elhangzott egy-egy 78
