Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 6. szám - Buda Ferenc: Finn és cseremisz (mari) népköltészet

KATÓ NASI RATÓ (Urának énekli az asszony, amikor fiukat katonának viszik.) Átkozz meg engem, asszonyt, én fölneveltem, tekints reám, asszonyra, kiköltődre! Elkerülj engem, asszonyt, emlőmön nevelkedett, jöjj ipám, segéld meg felnőtt fiam, kísérd el a szaunák neveltjét, hadiútra a gyermekemet, madárrajoktól megrajzoltamat. Avagy futnál-e azokhoz, asszonyi emlők neveltje, kik engem mindnyájan megsirattak? Ó jaj, a méhemben hordozott, emberré vált a megszoptatott. Jönnél csak bárha egy percre, emlőmön nevelkedett! Jutnak nekem tán eldobott keresztek, kialudt bánatok tán, én felnőtt fiam. Fuldoklóm már csak nagy fájdalmamban, nehéz bánattól földig lerontva. Lásd, sóvárgásom már nem segíthet, meg nem menekít szigorú telemtől. Kell tán a bánattól pusztulnom egymagámban, hulltomban kell tán hurcolnom kereszteket, hisz lásd, nekem még van hordozottam, körülvesz maradék kicsi seregem. Ha megszidsz engem, választott lakmározóm, madárrajoktól megrajzoltam, bizony hogy májam sül meg, én sok napúm, akár vaskampó a sültet keményre, ölemet kínnal tüzesre kiégeti, bizony a májamat szaggatja szaggatása. Vége a világnak már én boldogtalanom, májammal együtt vége, én boldogtalanom. NYÍRFA SUDARÁN Nyírfa sudarán dalolva kakukk ül, nyírfa sudarán dalolva kakukk ül. Hadd üljön, daloljon, hadd vígadozzon, hadd üljön, daloljon, hadd vígadozzon. KICSINYKE KOROMBAN Kicsinyke koromban kicsi voltam, mint a mogyoró bele, édes voltam. Mint a mogyoró bele, édes voltam, kinek-kinek kedvére való voltam. (BUDA FERENC fordításai) 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom