Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - Serfőző Simon: Két vers
SERFŐZŐ SIMON Megjött! Pedig én őértük is jöttem, akik így fogadtak: megint érkezett a verébcincogós tanyákról valaki, lássátok csak! A vályúkocsmánál kurjongató lúd tájszólású kotlók fia! Aki — azt mondja — a kiskútágasnak volt játszótársa, s a viharcséplőgéptől zúgó tájon a pacsirtáknak édesrokona. Köszöntsük őt, mert megjött. Ahol a magaslaton gágog a libalegelő, onnét szökött. A gondok legszebbik legényének hiszi magát. S jövő-háztűznézőbe igyekszik. Aki a jércelányosháznál, a fészernél ült mindig vasárnap. Miféle apja lehet? Tán tizenkét üszője is hancurozhat a nyúlbukfences parla Méregdrágán piacozó anyja vagyont gyűjthetett halomba a szélgulyajáráson. %
/
