Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 5. szám - MŰVÉSZET - Vass Csaba: Néhány szó önmagunkról

VASS CSABA Néhány szó önmagunkról Mikor az általános iskolába jártam, nagyon elkí­vánkoztam a faluból. Kínosan beszűkült nekem ez a világ. Csak a haverok voltak, akikkel nem men­tem csavarogni. Szerettem egyedül lenni. A leg­szebb játékom azt volt, hogy rajzoltam. * Védtelenek voltunk a magunkkal hozott naív tisztaságunkkal a nagyvárosi lelketlen tülekedés­ben. * A belső szükséglet, hogy alkossunk valamit, összetartott bennünket. Úgy dolgoztunk, aho­gyan éreztünk. És munka közben megismertük az ösztöneinket, megtanultunk bánni érzéseinkkel. * Van Etyek mellett két régi elhagyott kőbánya, egy hegyoldalban. Mint két hatalmas katlan. Mo­numentális hely. Odalátszik a mi kis kápolnánk, egy kerek dombtetőn áll. Árpádkori alapon, gót falakkal. A háborúban megrongálódott és azóta felé sem néznek. Pár évvel ezelőtt hárman ellop­tuk belőle a harangot. Mindig attól féltünk, hogy leszakad onnan és összetörik. * Azóta már javítgattuk a templomot, hogy ne ázzon be. Szeretnénk kijavítani a falakat, meg be­lül a vakolatot kicserélni és freskókat festeni. Egyelőre nincs pénzünk anyagra. * 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom