Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - Barna Róbert: Dilettánsok (Egyfelvonásos)
TANÁR ÚR: Nem, észnél vagyok . . . meg kell ölni őt! Ez az egyetlen út, egyetlen út a meneküléshez . . . (Eszelősen követi a fiút.) KICSI: Ne! Ne közelíts . . .! TANÁR ÚR: Megtenném én is, de én már öreg vagyok . . . KICSI: De Tanár úr . . . TANÁR ÚR: Meg kell ölnöd őt! Szinte érzem a szájbú'zét, a steril pofájából . . . nem hagyhatsz cserben most! Óh, hogy szeretném látni, hogy visít, visít, kegyetlenül ... de nem szabadul a szorításból. KICSI: Azt hiszem, elmegyek, Tanár úr ... TANÁR ÚR: Nem mehetsz el ...! Nem hagyhatsz magamra! Nem bírom ki! (Föld re veti magát.) KICSI (rémülten visszalép): Nyugodj meg! Na, nyugodj meg! Itt vagyok még . . . Itt maradtam .. . TANÁR ÚR: Hallod ezt . . .? Röhögnek! Hallgatózz . . .! Készülnek valamire . . . KICSI: Csak képzelődöl . . . szegény Tanár úr . . . TANÁR ÚR (egészen magánkívül van):... Csönd . . .! Csöndet! Nincs más lehetőség . . . hát nem érted . . .? Meg kell ölni Őt! Meg kell ölni . ..! Ne hagyd, hogy visítson ...! KICSI: Tanár úr! Nyugodj meg, Tanár úr! Tanár úr! STRÉBER (rohan be, ápolók követik): Mi ez itt. . .! Mi történt? Te itt? (Kicsinek.) Mivel izgattad így fel? (Újra a Tanár úrnak.) Mutasd a szemed, szörnyű . . .! Ej, ej, ej Tanár úr . . . Úgy látom, ma megsokkolunk . .. TANÁR ÚR: Nem, ezt nem teheted meg velem! STRÉBER: Itta bili... (Egy éjjeli edényt nyújt a Tanár úrnak.) KICSI: Mit teszel vele . . .? STRÉBER: Na .. . gyerünk, igyekezz végezni .. .! A fémes tárgyakat vedd ki a zsebedből .. .! Ismered már, az árammal nem viccelünk. TANÁR ÚR: Nem ...! Ezt nem teheted meg velem .. .! KICSI: Mi ez. . .! STRÉBER: Bili . . . ne végy levegőt! Szükségét végzi a tanárod . . . TANÁR ÚR: Te szörnyeteg! KICSI: Nem alázhatod meg így! STRÉBER:. . . Hogy bilire ültetem a tanárod? Én bilire ültetném az egész Tanári Kart. . Na, de jól van .. . (Az ápolókhoz.) Kísérjék ki a Tanár urat! TANÁR ÚR: Ne ...! ne . . . engedj! Nem akarok meghalni. . . nem akarok . . .! (Az ápolók vonszolják kifelé a tanár urat, de az nem akar menni.) STRÉBER: Ugyan már, jót akarok neked ... TANÁR ÚR: Megölnek . . .! Gyilkosok . . .! Gyilkosok! (Kivonszolják.) STRÉBER: Még nem is üdvözöltelek . . . KICSI: Szegény Tanár úr . . .! STRÉBER: Bizony, bizony ... és Te hogy vagy . . .? KICSI: Rosszul, azt hiszem ... a Tanár úr üzent nekem . . . évek óta nem tudtam róla semmit, össze-vissza kerestem . . . s már előre féltem a találkozástól ... De aztán kezdtem megnyugodni . . . Minden olyan nagyszerű volt, mint régen ... És egyre jobban csodálkoztam is, hát akkor hogy lehet, hogy itt van ... a bolondok között ... és amikor megkérdeztem tőle . . . STRÉBER: Tudom . . . tudom . . . KICSI: Hogyhogy tudod ...? STRÉBER: Nemcsak neked mesélte ezt.. . nem te vagy az első . . . KICSI: Szörnyű, szörnyű ez.. . És Te hogy kerülsz ide . . .? 28
