Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 4. szám - Buda Ferenc: Finn és cseremisz népköltészet (Fordítások)

SÍRBATÉTELKOR ANYJÁT SIRATJA A LÁNY

Ó, én édes elhúnytam, megbocsáss én megholtam, engesztelődj felnőttem, énreám ki úgy vigyáztál, bőséggel mindig gondoztál. Menj el most már másik földre, másik mennybe, én szoptatom, más ajtókon várakozzál.

Hallgass rám, én életadóm, én kedves jó eltávozom,

mostantól jutsz más ajtókra, várakozó,

másik ajtósarok mögé, szaunahozó. Itt, igen, szoros az ajtó, várakozó, pántolják fösvény sarokvasak, szaunahozó.

Ne áss mély sírt, én sírásóm, ne tégy rá hosszú szemfedőt!

Elrejtve már fölnevelőm, sírban fekszik már halottam.

(BUDA FERENC fordításai)

6