Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Hódmezővásárhelyi műtermekben
optikai művészet eszközeivel élve csengeti össze egyes felületeit, míg más foltokat — az előzőek ellentéteként — a síkban tartással old meg; s teremt újszerű, egyensúlyos festői rendet. Amikor a módszerről értekezünk, kísérletező kedvének dicsérete mellett nem hallgathatjuk el aggályunkat sem. Hol van vajon a formai kombinációknak az a határa, amely még nem veszélyezteti a sajátos hézsői mondanivalót? Persze, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a művész igazi küzdőtere a gobelin és mozaik. Ő maga mondta: „Anyagban gondolkozom ...” s mindkét technika kézenfekvővé teszi — éppen anyagánál fogva — az op-art-eredmények felhasználását. Vasarely (az idegenbe szakadt magyar) így segít hét Hézső Ferencnek, a vásárhelyinek, kifejező eszközei gazdagításában . . . A művész, Németh Józsefhez hasonlóan, 1972. őszén Budapesten önálló kiállítást rendez. Elkötelezettsége, művészi tartása és tehetsége sikeres bemutatót ígér. FODOR JÓZSEF a Hézső-műterem feletti emeleten dolgozik, Vásárhely szülötte. „Nekem egyaránt élő a szántás, az akácfa, a fehérre meszelt tanya, a benne élő, meggondolt és bölcs parasztokkal ...” — mondja magáról. Művészetére a környezet meghatározó jelentőségű. Kezdeti munkáin a gondos képi megformálás, az elemek tartalmi egysége és a vérbő lírával oldott kifejezőerő ígéretes tehetségről tanúskodik. Következetes, kitartó munkával gyúrta képeit műalkotásokká, amiről a részletek éppúgy vallottak, mint a nagyvonalúan tiszta egész, a mű. Rokona ez a művészet a Németh Józsefének, de egyéni ízű, melyben minden ecsetvonásnak helye, szerepe van, és zárt fegyelmezettsége nem korlát, hanem biztos váz, amire a hús-vér alkotóanyag felrakható. Témái; az áttört színekben ritka kifejező erővel formált — máig is egyik legtartalmasabb műve — Súroló asszony; a paraszti öregasszonyt érzelmi elragadtatással bemutató festménye, a Nagymama, a tanyával s egymással, az egymásrautaltság jelképeként összebújó Boglyák, a hozzátartozók; Töltésoldal, Nyárfák előtt vadak, Vadászat. A tokaji táj adta élmények számos érett alkotásában szerepet kapnak (Hegyi út, Tokaji házak, Tokaji udvar . . .). Az idegenben festett művek arról győznek meg bennünket, hogy valóságélménye nemcsak a puszta közlésre elegendő, hanem lényeges tartalmi különbségek feltárására is. Újabb alkotó időszakában művein a gyermekrajzok primitív és megható bája jelenik meg. Tárgyai fellazulnak: a tartalmi szigort s keménységet az életteli öröm, a formák játékossága váltja fel. Az előzővel szemben úgy jellemezhetjük Fodornak ezt az arcát: a művész felfedezett valami újat önmagában s valamit elveszített régebbi eredményeiből. A felfedezést rendszerint számvetés előzi meg, mely az egyéniség vizsgálatával kezdődik, hiszen csak hajlamaink, képességeink, pozitív s negatív lelki tulajdonságaink ismeretében vagyunk képesek arra a munkára, mely a születen- dőhöz elvezet. A tartalmi kérdésben éppúgy lényeges mindez, mint a módszer kimunkálásában. Fodor nagyszerű eredmények birtokában kezdett újat, ami talán az eddigieknél is nagyobb sikerrel kecsegtet. Siker és eredmény együtt jár-e majd? Ezt a jövő dönti el. A három vásárhelyi festő közül neki volt legnehezebb útja az elismerésig. Mégis a vásárhelyi közösségben fejlődve mindenekelőtt kiemelkedő tehetségével jutott el mai művészi állomására. * Németh József, Hézső Ferenc és Fodor József úgy került egymás mellé ebben az írásban, mint az egy tálba szedett gyümölcs, mely fajtáját tekintve különböző, de egy kert talajából szívta különös nedveit.A kert a magyar képzőművészetnek régebben oly sokat, újabban kevesebbet emlegetett gazdag kertje: Hódmezővásárhely. 76
