Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - SZEMLE - Szakolczay Lajos: Egy versantológia margójára
Váci századunk, a XX. század költője, egyik legtömörebb, kontrasztokba tördelt versében így jellemezte korunkat: „Ily biztonságban nem élt senki, (— s kit fenyegetett annyi vész?) Nem tett még soha senki ennyit, s nem volt még tett, mely ily kevés” (Huszadik század). U:o!só verseiben is korábbi motívumai éltek tovább. Ugyanolyan érzelmes hangon szólt, mint korábban, s talán ez is különítette el kortársaitól. Nem szégyellte ellágyulásait, nem rejtette el meleg érzéseit.Közel volt mindenhez és mindenkihez: Che Guevara naplójához írt jegyzeteket, megihlette egy lengyelországi autóút, egy suhogó jegenye, egy hajladozó nádszál. Sokszor dráma lappangott soraiban. Vívódott, szenvedett. Nem volt „hős”, csak „kibírta” életét. Játék, irónia, mosoly, fájdalom fonódott össze egy-egy versében, például rövid sírfeliratában: „Gyökerek közt fekszem — végre ölelnek.” Pomogáts Béla a mai magyar novelláról szóló cikkében azt fejtegeti, hogy novellisztikánknak több útja van. Az egyik az úgynevezett „valóságirodalom”, a másik a „bölcseleti” jellegű. Az előbbi egyik mestere például Sánta Ferenc, a másiknak Déry Tibor vagy Mészöly Miklós. Úgy érzi Pomogáts, hogy ez a kettősség megfigyelhető a fiatal írók novelláiban is. A hiteles valóságanyag vonz Csalog Zsolt vagy Csörsz István, bizonyos gondolati anyag lappang Bereczky László és Csapiár Vilmos novellájában. Csörsz István A legjobb lelépni című elbeszélésében egy állami gondozottként felnőtt, különböző bűncselekményekbe keveredő fiatalt választ hősének. Ez a fiatal éppen újabb betörés előtt áll, amikor önmaga és az olvasó előtt kibomlik korábbi élete egy-egy epizódban. Magányos, kapcsolatokra vágyik, de mindig falba ütközik. Anyja kitaszítja, az iskolától elidegenedik. S értelmetlen bosszúba torkollik élete. Bosszú az idegen világ, a sokszor ártatlan emberek ellen. Szvetter a címe Csalog Zsolt elbeszélésének. Egy parasztasszony emlékezik vissza egyes szám első személyben felnőtt kora szenvedéseire. Gyerekei meghalnak. Egyedül marad, férje meghalt. Emlékképek villannak fel előtte: például amikor fiát besorozzák katonának az első világháborúban. Irtózatos háborús tragédiákra is emlékszik, a családját kiirtó szomszédra. Érdemes felfigyelni az elbeszélés érdekesen mozaikszerű szerkesztésére. Egy-egy bekezdés, egy-egy fejezet: zárt egység. A hősnő szvettere kicsit jelkép is, tanúja egész tragikus életének, férje szomorú korai halálának is. Bereczky László A hatalom kulcsai című elbeszélése egy érettségiző osztály diákcsínyét mutatja be. De az iskolai kulcsok megszerzése, a dolgozatok kicserélése nem egyszerűen iskolai történet. Bereczky általánosít, az emberi magatartás morális elemeire teszi a hangsúlyt. A máson nem segítők az elbeszélés végén egyedül maradnak, kiközösítik őket. A hatalom jelképét: a kulcsokat le kell adniuk a többieknek, mert eljátszották becsületüket. — Csapiár Vilmos Ahol a sziget kezdődik című novellája egy folyóparti jelenetet idéz. A cselekmény harmadlagos. Az alakok halvány körvonalúak. A főszereplő csak napozik a parton, követ dob a vízbe, úszik egyet. Tétlenkedik. Néha egy fiatal párra figyel. Az író csak leír, a főszereplő apró mozdulataira figyel, a részleteknél elidőzik. Az élet perifériáján járunk. A fiatal írok elbeszélései figyelemreméltó útkeresések. Itt-ott az igazi emberi és írói értékek tűnhetnek fel az olvasónak. De az igazi íróvá válás még hátra van. A kritikus ül a vackán és olvas. A véletlen úgy hozta, hogy éppen ünnepnapon került sorra a Szép versek, 1970 című gyűjtemény, tehát örül, mert hiszékenységében úgy véli: kétszeres az ünnep. Miért is ne örülne előre egy olyan antológiának, amely a múlt évben megjelent szép verseket köti csokorba? Miért is tagadná meg rmgától ezt a jóleső érzést, amely már a könyv borítólapjának szemre- vételekor átvibrál idegein? Egy év verstermését — abból is a legjobbakat — összegyűjtve látni, egymagában is szellemi izgalom. Minden szép vers külön világ; bejárni kanyargós útjait, a költővel együtt alászállni és megmerülni, s szinte újraalkotni a már meglevőt, nem kis gyönyörűség. Tehát mindenképpen indokolt a felfokozott lélekállapot. A kritikus már elég régóta minden antológiát kézbe véve reménykedik, mert még emlékezik jobb korokra. Előtte van az 1948-as Négy nemzedék című versgyűjtemény, s annak is precíz, mindenre Ahol a sziget kezdődik (fiatal prózaírók antológiája) SZAKO LCZAY LAJOS 89
