Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - HAZAI TÜKÖR - Pavlovits Miklós: Képesítés nélkül
csupán 12 okleveles szakember jelentkezett, és a hiányzó 24 státuszt csak képesítés nélküliekkel tudták betölteni. Ez az oktatás színvonalának csökkenésére utaló jelenség az utóbbi két-három év tünete. Szakképzetlen nevelőink országszerte elsősorban az elnőiesedett pedagóguspálya szülési, illetve gyermekgondozási segélyen levő nevelők ideiglenes hiányát pótolják. Másodsorban az idős, tapasztalt, nyugdíjazott tanárok, tanítók és óvónők helyére állnak, és végezetül az egyéb pályákra távozott, ugyancsak képzett és gyakorlott pedagógusok helyét töltik be. A kiskőrösi járás községeiben az 1969/70-es tanévben 34 szerződéses és ideiglenesen távollevőt helyettesítő képesítés nélküli nevelő dolgozott. Számuk 1970 őszére 45-re bővült. Az iskolaév végére újabb 12 állás üresedett meg, így 1971 májusára a járás képesítés nélküli nevelőinek száma 56-ra nőtt. Tanév óvónők nevelők összes osztatlan iskolában kép. kép. nélk. kép. kép. nélk. kép. kép. nélk. % kép. kép. % nélk. 1969/70 49 5 346 36 395 41 12,9% — — 1970/71 55 16 337 39 392 56 16,8% 58 15 25,8% Az 1971. júniusi fizetésrendezés és az MM e folyamatnak gátat vetni igyekvő rendeleté valószínűleg csökkenti a képzetlen pedagógusok térhódítását az iskolában, de hogy sikerrel szüntetik-e meg a pedagóguspálya szakemberhiányát, illetve e jelenség létrejöttében közrejátszó okokat — az még nyitott kérdés. A státusz A kiskőrösi járás területén a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó 56 nevelő közül 14 óvónő, 15 alsó tagozatos, 20 felső tagozatos és egy napköziben alkalmazott képesítés nélküli pedagógustól érkezett vissza a postai úton kiküldött kérdőív. Csupán öt férfi van közöttük. A legkorábban, 1951-ben ketten, 1970-ben pedig 17-en érettségiztek, s ennek megfelelően életkoruk is a 19 és 43 év között oszlik meg. Többségüknek nem első munkahelye az iskola. Előadói, ügyintézői, asszisztensi foglalkozásokat cseréltek el a katedrákért. Előző beosztása adminisztratív 17-nek, egészségügyi 4-nek, fizikai munkás volt 4, értelmiségi 3. Érdekes a nevelők területi mobilitása is. A járás területén dolgoztak 17-en, a megyében ketten, és a megyén kívül állt alkalmazásban 9 nevelő. Jelenlegi foglalkozásukat megelőzően sokan nagyvárosokban próbáltak szerencsét. Budapestről, Szegedről, Kecskemétről tértek haza a falusi tanintézetek nem mindig kedvező munkahelyi és környezeti adottságaiért. Szüleinél lakik 23, rokonoknál 4, albérletért tízen fizetnek 150-től 400 forintig terjedő összeget, szolgálati lakásban, illetve pedagóguskölcsönből épített házban 13-an laknak. Az utóbbiak csaknem kivétel nélkül oklevéllel tanító pedagógusok házastársai. Munkájuk fizikailag is megterhelő. Kisebb részük, csupán 16 nevelő lakik ugyanabban a helyiségben, ahol tanít. A többiek gyalog, kerékpáron, vonaton és autóbuszon közelítik meg munkahelyüket. A közlekedés elég sok idejüket rabolja el, még akkor is, ha a kényszerű várakozások holt idejét figyelmen kívül hagyjuk. Fél órát 11-en egy órát tizenhármán, két órát nyolcán és egy nevelő napi két és fél órát tölt úton akóhelye és a tanintézet között. A kereseti kategóriák viszonylag széthúzottak. Az alsó határ a rendeletek által megszabott 900 forint, (1971 szept. 1-től ez 1000 Ft-ra emelkedett), a felső azonban megközelíti ennek csaknem kétszeresét is. A jelenség magyarázata a túlórá62
