Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - Buda Ferenc: Tanya-hazám (vers)

fii lesz velünk, testvérem, akácgyökér?

Kinek használ e dadogó beszéd?

A szó

magában mit ér?

Füst száll, avas tetők alatt csöpp ablakok, csöpp fény,

sovány remény.

Nap,

hó,

köd,

eső,

kérlelhetetlen szelek, sarak,

fertőzött, nitrátos ásott kutak. Hangrobbanás.

Messzi

fönn

repülő moraja.

Ki hívott,

ki küldött engem oda? Szülőhaza?

Szülőanya?

Kishúgom, vérrel beszöktetett kökénybokor,

mi lesz velünk?

Mi vész el velünk? Hallgatva, konokul káromkodva, bűnvalló szavakat motyogva rád gondolok, testvérem, akácgyökér: fogózz,

kapaszkodj magadért, mindenkiért.

Parányi,

sovány a remény.

Világom, porlepte világ, csikorgó tanya-hazám, csákánnyal esnék neked, döngölt faladat dúlnám, ledönteném!

Szó,

szó, de mit ér?

Nap,

hó,

14