Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 2. szám - JEGYZETEK - Bisztray Ádám: Haraszthy Ágoston (1812-1869)
Látva a gyűjteményt, közvetlenül tapasztalva azt a tiszteletet és nagyrabecsülést, amivel az ango tudományosság ifj. Iványi-Grünwald Béla életét és munkásságát illeti, már ott, akkor eszembe jutott, hogy jó lenne a gyűjteményt egy kis honi anyaggal kiegészíteni. Főleg olyannal, ami életét, életkörülményeit, családi viszonyait jobban megvilágítja, szélesebb körben, környezetére is kihatóan ismerteti. Helyesnek tartanám például, hogy Kecskemét városa összeállítaná a kecskeméti helytörténeti (művészet- történeti) irodalom egy kis, de alapos kollekcióját, és azt a Londoni Egyetem School of East European and Slavonic Studies-ban őrzött ifj. Iványi-Grünwald Béla-féle anyaghoz csatolná. DANKÓ IMRE Haraszthy Ágoston (1812-1869) A kaliforniai Sonoma főterén kőtalapzatba foglalt bronztábla őrzi emlékét: „Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőlőkultúra atyja 1856 és 1869 között ettől a tértől két mérföldnyire alapította meg a Buena Vista szőlőgazdaságot és borpincészetet.” A felirat szövegéből azt is megtudjuk, hogy állami megbízottként, ám saját költségein, áthajózott Európába, ahonnan mintegy háromszáz fajtából származó, jelentős mennyiségű szőlővesszőt hozott. Szinnyei szerint Haraszthy Ágoston 1812-ben Bács megyében született középbirtokos családból. Jogi tanulmányokat folytat, egy ideig a magyar testőrség tagja, majd József nádor magántitkára. Levéltári adatok tanúsága szerint 1837-ben Bács megye tiszteletbeli aljegyzője. Először 1840-ben lép az Újvilág földjére, és Wisconsin államban várost alapít, melyet Town Haraszthy-ként emlegetnek. Itt ugyan szőlőtermesztési kísérletei csődöt mondanak, de a kezdeményezése nyomán meghonosuló komlókultúra hozzájárul a wisconsini sörgyártás megalapozásához. Még 1842-ben hazalátogat, hogy családjával együtt végleg letelepedjék Amerikában. Ekkor köthet Pesten egyezséget Heckenasttal könyve kiadására, mely nemcsak úti tapasztalatairól tájékoztat, de haladó gondolkodását is tükrözi. Az 1850-es évek elején költözik át Kalifornába, elsőnek San Diego környékén telepít szőlőskertet, ám itt a ködös időjárás miatt sikerre nem számíthat. Közéleti szerepet is vállal, 1852-ben állami képviselő. Ahogy megbízatása lejár, elhagyja San Diegót, hogy San Francisco környékén találjon szőlő- műveléshez alkalmas földet és klímát. Fiától, Haraszthy Árpádtól tudjuk, hogy főként Malaga környékéről való Alexandriai Muskotályt és hazulról származó Zierfandlert telepít, de a termesztett fajták közt találjuk a Budai Zöldet vagy a Szagos Fehért is. Haraszthy ekkor már rendszeresen tanítja az őt felkereső gazdálkodókat a szakszerű szőlőművelésre és borkezelésre. Elsőként értékesít étkezési szőlőt a San Francisco-i piacokon. Végül 1857 elején a Sonoma nevű városka mellett talál ideális, a francia Bordeaux-val vetekedő éghajlati és talajadottságokat. Csak 1857-ben 80 000 vesszőt telepítenek az ő vezetésével, és a háza mögötti dombon megépíti Amerikában az első földalatti borpincét. A Kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat megbízásából beszámolót ír a szőlőtermesztés és borgazdaság helyzetéről, mely nagy példányszámban jelent meg, és hatásos propagandát fejtett ki. Ebben javaslatot tesz arra, hogy kísérleti célokra minél több fajtát hozzanak be. Többször is első díjat ér el az állami kiállításon Monise-nak és Tokay-nak elnevezett boraival. Szőlőiskolát tart fenn, és Buena Vista-i birtokán másfélszáz fajta szőlőt termeszt. 1861-ben mint a Mezőgazdasági Társulat elnökhelyettese bizottság felállítását indítványozza az európai szőlészeti-borászati kultúra tanulmányozására. Négyhónapos útja során Franciaország, Olaszország, Németország neves borvidékeit keresi fel. Több mint 100 000 vesszőt vásárol. Tekintélyét, népszerűségét csak növeli az egyik New York-i kiadónál 1862- ben megjelenő szakkönyve. A Buena Vista-i ültetvény részvénytársasággá lesz, de 1868-ban Haraszthy pénzügyi bajok miatt visszavonul, és Nicaraguában kezd új vállalkozásba. Itt éri a halál, 1869. júliusában egy folyóba vész. Haláláról, munkásságáról még abban az évben a Vasárnapi Újság számol be. 1961-ben a kaliforniai szenátus így adózik Haraszthy emlékének: „az ő munkásságának köszönhető hogy Kalifornia szőlővel borított területe az 1860-ban talált 7000 acre-ról 1960-ra 450 000 acre-ra nőtt. . . Kalifornia állam szenátusa felkéri polgárait, hogy csatlakozzanak ahhoz a tisztelet- adáshoz, amelyet most maga is Haraszthy Ágoston emléke iránt kifejez.” Rövidre fogott dolgozatunk nem vállakozhat e mozgalmas, páratlanul érdekes pálya elemző bemutatására. Célját inkább a figyelem felkeltésében jelölhetjük meg. Sajnos, jelenleg a hazai kutatások hiányában, egyes amerikai állítások ellenőrizhetetlensége miatt nemcsak a biográfia mutat hézagokat, de az életmű szakmai értékelése, tudományos feldolgozása is nehézségekbe ütközik. A téma egyik szála Haraszthy itthoni tevékenységéhez, tehát — túl az életrajzi adatok tisztázásán, a családi-társadalmi háttér megvilágításán — a reformkor történelmi-politikai és gazdasági vonatkozásaihoz kötődik. Remélhető, hogy az országos és megyei levéltári anyag, az 1830-as évek különböző forrásai számos földeríthető adalékkal szolgálnak. Különösen érdekes lehet számunkra, hogy milyen 79
