Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - SZEMLE - Halász Géza Ferenc: Pályakezdő költőink
'fizetnie Pályakezdő költőink A pályakezdő költőkre terelődött országos figyelem nemcsak lillafüredi tanácskozást, hanem csoportos jelentkezést is eredményezett. A Költők egymás közt kollektív kötet és az Elérhetetlen föld című antológia az elmúlt év végén látott napvilágot, de alighanem az idénre átnyúló, sőt messzebb gyűrűző irodalmi szenzációt jelentenek. Épp ideje volt a megjelenésnek. A két kiadvány enyhít a közlési gondokon. Ha ma is igaz a megállapítás, akkor ugyanis a költők általában 25—30 év között érik el az alkotói produktivitásuk csúcsidőszakát. — mint Zbigniew Pietrasinski A helyes gondolkodás pszichológiája című tanulmánykötetben kifejti. Igaz, korunkban nagyobb ismeretanyag feldolgozásával kell megbirkózni, a felkészültség határának kitolódása késleltetheti az érési folyamatot. De nem egészséges dolog, amikor például ifjúsági hetilapunknak így kell poéta jelölteket bemutatnia a Forrás-rovatában: „Horváth Lajos 30 éves fiatalember... az induló fiatalok között az egyik legtöbbet ígérő tehetség... néhány versével már találkozhattunk a...” A 35 esztendős P. Horváth László, a 30 éves Csala Károly, valamint a csaknem 40 éves fejjel első kötettel jelentkező Tóth Bálint versei pedig már arra engedtek következtetni, mintha eltömődtek volna a lírai utánpótlás ereszei. Ilyen előzmények után különös, megnyugtató öröm olvasni tizenöt, önálló kötettel eddig még nem rendelkező lírikus műveit a Költők egymás közt című gyűjteményben. A fővárosban vagy Budapest közelében élő alkotók verseiből kapunk félezer-félezer sort. A művekkel való tanulságos összevetésekre kínálnak módot az önvallomások, illetve bevezetők. A bemutatást beérkezett vagy már kész életművel rendelkező alkotók vállalták el, szép jelét adva ezzel egy új generáció segítésének. Közülük ketten — Garai Gábor és Mezei András 79
