Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - HORIZONT - B. Á.: Az új Nobel-díjas: Beckett
Az 1969. évi irodalmi Nobel-díjat Samuel Beckett, az ír származású francia regény- és drámaíró kapta, j Beckett 1906. április 13-án született Dublinben. Tanulmányainak befejezése után Párizsba megy, ahol az Ecole Normale Supérieure angol nyelvtanára lesz. Két év múlva visz- szatér hazájába, ahol viszont francia nyelvet tanít. 1938-ban végleg letelepedik Franciaországban. Korai műveit — versek, novellák, esszék — még angolul írja, ám világhírnevét francia nyelvű munkáinak köszönheti, mindenekelőtt a nálunk is bemutatott Godot-ra várva c. abszurd drámájának. Egyébként 1946 óta minden jelentősebb művét — Az utolsó tekercs kivételével — francia nyelven írta. Az 1952/53-as színházi évadig, azaz a Godot-ra várva bemutatójáig Beckett mind Írországban, mind Franciaországban szinte teljesen ismeretlen írónak számított, noha ekkor már nem kevesebb, mint öt kötet volt mögötte. Az új Nobel- díjas korunk egyik legvitatottabb szerzője. Vannak, akik a jelenkor legnagyobb írói között tartják számon, míg mások az „irodalmon túlra” utasítják. A marxista kritika I Eljő a nap, amikor fennhangon kell igazságot szolgáltatnunk Beckett-nek. Louis Aragon k Beckett számára minden szó ugyanazt jelenti. Bármiről ír is, a lehető legtökéletesebben képes kifejezni azt, ami szívét nyomja. Claude Mauriac k Beckett kísérlete az irodalom, a nyelv és a szó ellen indított per betetőzését jelzi. Maurice Nadeau * „Nem, semmit sem lehet megnevezni; elmondani, nem, elmondani sem lehet semmit.” — Samuel Beckett egész életműve e kettős aforizma illusztrációja. Vele ér véget az egész irodalom utazása az éjszaka mélyére. Pierre de Boisdeffre Az új Nobel-díias: Beckett kezdetben teljesen elutasította Beckett életművét. Ernst Fischer törte meg a jeget értő— bár korántsem egyértelműen elismerő — „megközelítésével”. 1969 januárjában pedig Aragon irodalmi hetilapja már külön számmal tisztelgett a csönd írójának. Hazánkban mindeddig csupán három színpadi műve, egy elbeszélése és egy regényrészlete ismert a magyar olvasók előtt, önálló kötete még nem jelent meg. Beckett nagy csodálója Proust- nak és Joyce-nak, az utóbbinak egy ideig titkára is volt. Mélységesen pesszimista szerző, tagadja korunk „higiénikus optimizmusát”. Teljesen visszavonultan él, nem utazik, nem nyilatkozik, nem politizál, bár a második világháború éveiben részt vett az Ellenállási Mozgalomban s nem is olyan régen tiltotta meg színpadi műveinek bemutatását a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságban. Egyik monográfusa — André Maris- j sei — már 1963-ban azon meditált, { vajon milyen beszédet mond majd az író a Nobel-díj átvételekor. Az immár időszerűvé vált kérdésre ma már tudunk válaszolni: semmilyent, j Samuel Beckett ugyanis nem utazik el Stockholmba. B. Á. A Godot-ra várva olyan alkotás, melyben egyfajta végletes filozófia nem a tudomány, hanem a művészet síkján jelentkezik, vagyis hatásosan, önmaga létét és értékét igazolva; s képes kifejezni mindazt, amit akar. Szabó György * Egész műve az értelmetlen tettek felsorakoztatásával az értelmes tevékenység irányába hat, a fölösleges tettekkel a hasznos tettre sarkall. Mátrai-Betegh Béla * Beckett... az értelmetlen világban az ember lealacsonyodá- sát szenvedélyes, szarkasztikus dühvei ábrázolja. Megérdemelné, hogy ősz fejjel is a dühös fiatalok közé sorolják. Mihályi Gábor
