Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - HORIZONT - Major Máté: Nicolas Schöffer - Nicolas Schöffer: A kibernetikus város

ütemes mozgóképeket, ciklorámákat, emberi szereplőkkel táncjátékokat vetítenek- a súlytalanság állapotának előállítására berendezett helyiségek, ahol a tovább haladó látogatók befújt levegő hatására vagy más módon a szexuális működéseket élénkítő környezetben lebegnek majd; a lefelé vezető út végén a földszinten táncterem és vendéglővel rendelkező szálloda fogadja majd a párokat. Ezek a központok elsőrendű társadalmi szerepet töltenek majd be. Ha a szexuális tabut sikerült megfosztani misztikus tartalmától, a minden hamis kényszer alól fel­szabadult ember végül kibontakozhat és engedhet a normális nemi életnek, és a sze­relemnek is. Meg kell említenem, hogy már LEDOUX építész is tanulmányozta ezt a kérdést és nagyon érdekes terveket készített. Más feszültségmentesítő központok nagyon enyhe éghajlatú környezetben elhelye­zett, nyitott központok lesznek úszómedencével, vízparti strandfürdővel vagy fizikai, élettani, lélektani feloldódásra szolgáló berendezések, játéktermek, színháztermek (filmszínház, tv). Ezeket a központokat vagy felnőtteknek, vagy serdülőknek tartják majd fenn, vagy közösek lesznek. Lesznek azonban a szabad idő eltöltésére szolgáló fizikai vagy szellemi vagy vegyes élénkítő hatású központok is, sporttelepekkel, könyvtárakkal, hanglemeztárakkal, tanfolyamokkal, hangversenyekkel, előadásokkal, eszmecserékkel, kiállításokkal, mi - denféle versenyekkel. Ezeken a központokon kívül lesznek éghajlati és táji szempontból kedvező vidéke­ken funkcionálisan a munka-lakás együttesekbe beillesztett valóságos szabad idő el­töltésére szolgáló városok is. Amint emelkedik szociális színvonala és így több szabad idővel rendelkezik, az em­ber időszakos vándorlásra adja magát, hogy változtassa környezetét és az éghajlatot. Ez a vándorlás egyre inkább tömegjelenséggé válik, amely számértékeiben messze meghaladja az egykori harcos népvándorlásokat, mint például Attila háborúi stb. Ez a jelenség jegyre súlyosabb problémákat vet fel és felületesen tervezett közlekedé­si, tartózkodási és a szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények gyors építésére vezet. Vitán fölül áll, hogy a tényleges megoldás az, hogy a szabad idő problémáját egyik alapvető társadalmi problémaként fogjuk fel, és nemzetközi s nemzetek feletti szerve­zeteket hozzunk létre, amelyek megállapítják ezeknek az idényjellegű vándorló töme­geknek a befogadására alkalmas alappontokat. Hogyan képzeljük el a szabad idő eltöl­tésére szolgáló várost? Mondjuk ki mindjárt, hogy a szabad idő eltöltésére szolgáló önálló város vegyes jellegű: azaz alvó- és a szóra kozó város. Telepítése hasonló az alvóváros elrendezéséhez: hosszú sávokban egymás mellé he­lyezett, lakás céljára szolgáló térelemek, magas pilonokon, messze elnyúlva a tájban; a térelemek két homlokzata a mérsékelt vagy hideg éghajlatú vidékeken kelet-nyugati tájolású, a trópusi vagy meleg éghajlatú vidékeken északi tájolású, 90° alatt ebbe az irányba fordított, teljes hosszúságukban ebben az irányban nyitott, délfelé zárt tér­elemekkel, elöl fedett erkélyekkel, hátul egymáshoz képest eltolt folyosókkal és be­járattal (a déli oldalon). Ez azt jelenti, hogy a téglalap alakú térelemek a mérsékelt és hűvös éghajlatú vidé­keken a hosszú oldalukkal, a trópusi és meleg éghajlatú vidékeken a rövidebb olda­lukkal csatlakoznak egymáshoz. Az önálló, szabad idő eltöltésére szolgáló városok telepítése lehet parti (tenger, tó, folyó mentén), vagy alpesi, a hegyekben; lehet nyári és téli jellegű vagy egész évi üzemre berendezett. Ez a körülmény, valamint a városok külön jellege határozza meg, hogy milyen melléképületeket kell az alvóhelyiségek köré vagy mellé csatlakoztatni. Ezek a toldaléképületek vagy funkcionálisak, terapeutikus gyógyászatiak vagy sport­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom