Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - BÁB - Figyelő
Figyelő A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére az Állami Bábszínház bemutatta a Népek meséi c. műsorát. Az előadás három részből áll. Az első a Volga vitéz c. árnyjáték, mely Tolsztoj meséjét mutatja. A második a bolgár népmese: Mese az aranyalmáról, míg a harmadik az Erős Jánosról szóló magyar népmese. A produkciót a következő évadban folyamatosan játssza a színház. A nemzetközi költőtalálkozó résztvevői megtekintették az Állami Bábszínházban A fából faragott királyfi és a Petruska c. darabokat és nagy elismeréssel szóltak a látottakról. A népművelési konferencia díszbemutatóján, a budapesti Nemzeti Színházban igen nagy sikerrel szerepelt a fővárosi XIII. kerületi Rajk László Általános Iskola bábegyüttese. A csoport, amely tavaly ősszel alakult, Kodály Zoltán Mátrai képek c. vegyeskari művére készült Mátrai tükrös-t mutatta be. A képzőművészetileg, technikailag szinte egyedi produkció Ambrus Ferencné, Balogh Beatrix és Vásárhelyi László közös mun- káj . * Az ASTRA Bábegyüttes svájci meghívást kapott. A vendégszereplésre ez év őszén kerül sor. Az Állami Bábszínház együttese október elején Bulgáriában vendégszerepei. A színház több előadást tart Szófiában és Blagojevgrádban. A Csodálatos mandarint, A kispolgár hét főbűnét és a János vitézt mutatják be. Ez évben több megye rendezett bábjátékos találkozót. Fehér, Békés, Szabolcs-Szatmár, Veszprém, Baranya, Komárom, Vas, Bács-Kiskun megye mellett a fővárosban is számos gyerek- és felnőttcsoport lépett fel. Békéscsabán vendégszerepeit néhány napig a nyugatnémet lörrachi bábcsoport. Karl Hans Bachmann, a csoport vezetője meghívta a Napsugár együttest a Lörrachban sorra kerülő folklór fesztiválra. Az Állarpi Bábszínházban májusban újabb kiállítás nyílt meg ,,Egy színpad története” címmel. A kiállítás fényképekkel, korabeli tudósításokkal, kritikákkal és eredeti plakátokkal szemlélteti annak a színpadnak a történetét, mely a század első évtizedeiben a magyar kabarénak adott hajlékot. Először Modern Színpad néven működött, majd Nagy Endre és Medgyaszay Vilma kabaréja következett. Később Andrássy úti Színház lett, majd ott játszott a Nemzeti Színház Kamaraszínháza. 1945 után is még egy ideig Nemzeti Kamara Színház, majd a Művész Színház Kis Kamarája volt 1949-ig. Ettől kezdve működött ott az Állami Bábszínház, melynek kapuja 20 év után ez év júniusában bezárult. Az átépítési munkálatok már elkezdődtek. A Móra Könyvkiadó bábjátékos kötet kiadását tervezi. A kötetben régebben megjelent és már nehezen hozzáférhető darabok mellett több új mű is megjelenik, tervekkel, rendezői tanácsokkal együtt. A marionett technikájával, dramaturgiájával foglalkozik a következő Bábjátékos Oktatás kötet. Számos rajz mutatja be a marionett- bábu anatómiáját, készítését. A játéketűdök mellett, melyek a figurák alapmozgásaira adnak hasznos tanácsokat, önálló darabokat is közöl a füzet. A tanulmányok és a rajzok Balogh Beatrix munkái, a játékokat Híves László írta. A Zrenjanini Bábszínház (Jugoszlávia) tavaly a szerb-horvát és szlovák produkciók mellett magyar nyelvű bemutatókat is tartott. A következő évadban négy magyar bábjáték bemutatóját tervezik. Tiszakécskén augusztus első felében rendezi meg szokásos központi tanfolyamát a Népművelési Intézet, Bács-Kiskun megyével karöltve. A tíznapos tanfolyamon a megyei szakreferensek és a báziscsoportok vezetői vesznek részt. Mészöly Miklós: Emberke c. bábpantomimjével szerepelt a Bóbita együttes a Pécsi Balett jubileumi előadássorozatán. Az Állami Bábszínház felújította a Fehérlófia c. magyar népmeséből készült darabját, mely most a vidéki közönség elé kerül. 73
