Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - ÉLŐ MÚLT - Gál István: Az első angol lexikon-cikk Petőfiről
GÁL ISTVÁN Cí'ó múh Az első angol lexikon-cikk Petőfiről Eddig úgy tudtuk, a magyar irodalom buzgó angol fordítójának, John Bowringnak 1864-ben írt tanulmánya az első angol ismertetés és méltatás Petőfiről. Az angol—magyar irodalmi kapcsolatok kutatása közben egy szerencsés véletlen folytán födöztem föl az eddig ismertnél korábbi, mai tudomásunk szerint az első angol ismertetést Petőfiről. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában az Arany-kéziratok között került kezembe Arany Jánosnak egy nagy angol könyvtáros és enciklopédista, Thomas Watts halálára írt nekrológja; ez Arany János Összes Művei most folyó kritikai kiadásának vonatkozó kötetéből is kimaradt. „Folyó 1869. évi sept. 9-én hunyt el akadémiánknak a nyelvtudományi osztályban külföldi lev. tagja Watts Tamás, a British Museum könyvtár őre. Született Londonban 1811. Már gyermekkorában rendkívüli tanulási és olvasási ösztöne által tűnt ki. Csakhamar elsajátítá a latin, görög és franczia nyelveket. De nemcsak olvasott, hanem írt is egyre és igen^ könnyen: beszélyeket, essay-ket, verseket; némelyik már akkor meg is jelent nyomtatva. Ő volt az iskola elismert költője. Az említett nyelvek után a latin család többi tagjaival ismerkedett meg: az olasz, spanyol, portugáli nyelvekkel. Majd a german csoportot vette sorra: német, hollandi, dán, svéd, izlandi. Roppant emlékező tehetség, mely kiskora óta sajátja volt, segíté e tanulmányiban. Most a keleti nyelvekre adta magát: zsidó, arab, török, sőt a chinai lőnek tárgya buvárlatainak. Következtek az orosz, a lengyel, és a — magyar. E három nyelven — mond athenaeumi necrologja — oly könnyen olvasott, mint más tudós francziául vagy németül. S nemcsak a nyelvekkel, hanem az illető országok irodalmával is megösmerkedett. A kelta törzsből tudta a welsh,a gaél, az ír,s az al-bretagnei ágakat. E, csupán Mezzofanti által meghaladott nyelvkészülettel 1837-ben a brit múzeumnál nyert alkalmazást, mint számfölötti segéd. Könyvtári szolgálati nagyon dicsértetnek: 1838-tól 1857-ig 400 ezer kötetet rendezett; — s a hiányzók (desiderata) mindenféle nyelvből — a magyarból is — az ő utasítása és kidolgozott lajstromai szerint pótoltattak 23 éven keresztül. Mindazáltal segédőri (Keeper-Assistant) állomás csak 1857-ben ürüle számára; 1868-ban pedig a nyomtatott könyvek őrtiszte lett. Ő találta fel a könyvtárak rendezésében az úgynevezett „ruganyos rendszert” (Elastic system) a polczok és szekrények számozása által, minek költözés esetében tűnt ki nagy haszna. O rendezte úgy az olvasótermet, hogy körül 4 szögben könyvfolyosók fussanak. Irodalmi dolgozatai, leginkább folyóiratokban, nagy számra mennek. Száznál több orosz, magyar, cseh kitűnő férfiú életrajzát közölte az„English Enyclopaediában”;s a Philological Society”Értekezései,, (Transactions) közt egyet a „Magyar Nyelv- és Irodalomról”, melyért akadémiánktól kültagsággal tiszteltetett meg. Watts igen bőkezű és közlékeny voit, tudománya gazdag tárházából nemcsak a brit múzeum olvasói részére; hanem levelezés által is mindkét földgömb tudósainak szolgálatára állt; e mellett nyájas volt mindenki iránt, kész a reászorult búvárlókat tanácscsal sőt pénzzel is segíteni. Halála, látszólag, csekély okból származott. Szünideje alatt déli Walesben utazván, Bridgenorthban, midőn egy fogadó előtt leszállt volna, megbotlott s megsértette egyik lábát. Néhány nap múlva visszatért Londonba, hol a jeles orvos segélye daczára s mindenki várakozása ellenére meghalt, élete 58-dik évében” Arany utalása nyomán hosszas utánjárás után Kabdebo Tamás Londonban élő magyar író segítségével sikerült megszereznem a ma már ritkaságszámba menő korai angol történeti életrajzi lexikon Watts által írt magyar címszavait. Ezek között a Petöfi-cikket. Arany szövegéből látható, hogy a lexikon nem fordult meg kezén. Nincs is meg magyar könyvtárakban. Pontos címe: Cyclopaedia of Biography. Conducted by Charles Knight. In six volumes. London, Bradbury and Evans, I I Bouverie Street, 1858—1862. A Petőfi-cikk a IV. kötet 767—769. hasábjain jelent meg. Szövege a következő: „PETŐFI SÁNDOR vagy ALEXANDER, kiváló költő és különösen kiváló dalköltö, akit „Magyarország Burnsé”-nek lehet nevezni. Félegyházán született, a Kiskunság kerületében, Pest megyében 1823. január elsején. Atyja, aki Észak-Magyarország hegyeiből vándorolt az Alföldre, akkor és haláláig a Petrovics nevet viselte, ami annyit jelent, mint 40
