Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - EMLÉKEZÉS - Welther Dániel: Dokumentumok a negyedszázad előtti Kecskemétről
— A város területén 15 volt a traktorok száma, de ebből csak 8 volt üzemképes. — 1944 tavaszán a lóállomány 7420 db; ősszel 1645 db. Szarvasmarha ugyanebben az időszakban 8651 db-ról 5200 db-ra csökkent. A sertések száma 17 440-ről 7220 db-ra, a juhok száma pedig 6410 db-ról 1910 db-ra csökkent. — A kiürítés, a katonai behívások és a harci cselekmények miatt a búzával bevetett terület ebben az időben 2424 kh volt az előző évi 10 250 kh-val szemben. A rozs vetésterülete csupán 4950 kh az előző évi 30 450 kh-val szemben, és az őszi árpával bevetett terület is csak mintegy a felét érte el az előző évinek. Bár az első hetekben a város lakosságának csak kis hányada tért vissza, és a hazaérkezettekben is nyomasztó volt a kilátástalanság érzése, a helyzetet rendezni akaró élet azonban gyorsan utat tört magának. A felszabadulást követő közeli napokban megalakult a közigazgatás, és a helyettes polgármester dr. Molnár Erik lett. Ezt a tisztséget viselte mindaddig, amíg az Ideiglenes Nemzetgyűlés életrehívta kormányban megkapta a népjóléti miniszteri tárcát. Tóth László december 16-án vette át a polgármesterséget három és fél éven át vállalva e poszt minden nehézségét. Az új életet teremteni akaró emberek hősies munkába kezdtek. Az elsőként működő üzem a Villanytelep volt. Nem sokkal később a Gépgyár is dolgozni kezdett, majd a Gyufagyár és a Schiffer-cipőgyár is. Imre Gábor vezetésével megalakult a város polgári őrsége. Alig egy hónappal a város felszabadulása után az Ókollégium nyolc tanterme már 250 tanulót fogadott. December 10-én elsősorban Dr. Révész László áldozat- készsége folytán a Jogakadémián is megkezdődtek az előadások. December hónapban megalakul a Magyar Kommunista Párt. A párttagsági könyvek kiállításának kelte: december 13, de vannak akik a megalakulás korábbi dátumára emlékeznek. Ez onnan adódik, hogy (Molnár Erik emlékezete szerint) még november 10—15 között Szocialista — Kommunista Párt alakult meg, egy pártban tömörülve kommunisták és szociáldemokraták. A párt Központi Bizottsága 1944. december 23-án kelt határozatával létrehozta a Duna—Tisza közi területi titkárságot, amelynek titkára elsőként Dobó István, majd Safrankó Emánuel lett. 1944. december 17-én vasárnap délután a városháza közgyűlési termében nagygyűlésen megválasztották a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés küldötteit. A város képviselői a következők lettek: — a kommunista párt részéről Dr. Molnár Erik és Básti Ágoston az MKP kecskeméti titkára; — a szociáldemokrata párt részéről Kovács Jenő és Schmidt József; — a független kisgazdapárt részéről dr. Révész László és Bállá Dömötör. A felsoroltakon kívül az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe került kecskeméti küldetéssel Faragó Gábor vezérezredes is, aki a kormánynak közel látásügyi minisztere lett. Ennyit tehát csupán szűkszavú kommentálásaként a huszonötév előtti időknek. Most pedig szólaljanak meg a legelső napok, hetek dokumentumai. WELTHER DÁNIEL 53
