Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 1. szám - ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT - A Kecskeméti Intéző Bizottság jelentése
folyósítja, a terveket kiadta és az előmunkálatokat már meg is kezdették. Ezen vasút felépítésével Kecskemét előre beláthatatlan jövedelemhez jut, mert a város egyik legnagyobb birtoka könnyen megközelíthető lesz, másrészt össze lesz kötve a várossal, úgyhogy ily nagy kiterjedésű ingatlanon intenzív gazdálkodást lehet kifejleszteni. Öt műút építését is engedélyezte a Belügyi Népbiztosság, mégpedig a csongrádi, szolnoki, halasi, kiskőrösi és szentlőrinci-tiszaugi utak kiépítését makadám-burkolattal, amelyre nézve az előmunkálatok folyamatban vannak és ezeknek a költségeire a Földművelés- ügyi Népbiztosság Kecskemét város részére állami beruházások címén 20 millió koronát folyósított. Fuvartelep Mint mindig, úgy most is megvannak a városnak az előfogatai, mégpedig 60 db ló, luxuskocsikkal és megfelelő igáskocsikkal, amelyek részben pedig a közellátás, köztisztaság és közegészségügyek, valamint a város gazdasági fuvarszolgálatait teljesítik. A lovak a legjobb kondícióban vannak, jól ellátottak és megfelelő mennyiségű munkás gondozása alatt állanak. Külön a helyi fuvartelep felállítása, megszervezése most van folyamatban. Autó ügyek Jelenleg két luxus kocsi áll rendelkezésre, teljesen jókarba hozva, gumikkal ellátva és néhány teherautó menetképes, mely állandóan a közellátást szolgálja. A teljes üzemképesség anyaghiány dacára jelenleg megvan. Az eddigi használhatatlansághoz hozzájárul, hogy az autókat, különösen a luxusautókat minden megkérdezés nélkül és jóváhagyás nélkül minden illetéktelen egyén igénybevette, azokat a vezető tudta nélkül kirándulásokra, sétakocsizásokra használták föl, amelyet elkerült végre gyökeresen orvosolni úgy, hogy a mai napon csak illetékes egyének vehetik használatba a kiadott utalványok alapján az autókat. II. AZ ERDŐHIVATAL JELENTÉSE A volt városi erdők faállománya a múltban túlhajtott legeltetés és nem helyes adminisztráció folytán ma oly képet mutat, hogy a városra kerülő erdőterületekről aránylag kevés mennyiségű rőzse és vékony dorongfa, illetőleg botfa kerül ki, amely a belváros közönségének szükségletét fedezni nem képes, és a rőzse általában nem is szállításképes. Bugacon van még egy kb. 20—25 ezer űrméterre becsülhető el- vénhedt nyárfa, melynek üzemterven kívüli kihasználása iránt az intézkedés megtörtént. A forradalmi kormányzótanács 7 A. sz. rendelete értelmében egyébként az erdőkitermelés kizárólag a fa-hivatal ügykörébe utaltatott és így az erdőkitermelés az erdőhivatal ügykörébe egyáltalán nem tartozik. Az erdőültetés kérdése a kecskeméti erdőkben és főleg Bugacon szorosan összefügg az erdők vé- mével. A kecskeméti erdőket környező lakosság állataival és maga a város is a tulajdonát képező marha-, de legfőképpen birkaállományával oly kíméletlenül legeltette minden gazdasági szabály és törvény ellenére, hogy ezt még a kellő számban alkalmazott erdőőrző személyzet sem lett volna képes megakadályozni. így az erdőhívatal jelenlegi vezetője által nagy fáradtsággal létesített ültetéseket még a forradalom előtt időben is, de főleg november 1-től oly kíméletlenül pusztították, hogy ma már el lehet mondani, hogy kár minden erdőültetési költségért és fáradságért, mindig, míg az erdők védelme rendőrileg is nem lesz oly fokban biztosítva, hogy a kezelőszemélyzet tudta és engedélye nélkül senki az erdő területére ne léphessen. Emellett a ma még mezőőrök által elfoglalt és az erdőőrök lakására szükséges épületek haladéktalanul átadandók az erdészetnek, hogy az erdő őrizetére és nevelésére hívatott személyzet elhelyezhető legyen. Ilyen módon az erdőültetések, a különbeni munkáshiány folytán is, a forradalom ideje alatt nem voltak foganatosíthatók. E tekintetben szükséges, hogy az erdőknek a fenti módon való intézményes biztosítása után a már előzőén tervbevett birtok rendezést a városi földterületeken mielőbb foganatosítsuk, hogy a feltétlen erdőtalajt képező területek az erdőhöz csatolva a szükséges tervek készítése és lehetőségig az erdők telepítése és a meglevők rendezése haladéktalanul kezdetét vehesse. Hogy azonban az oly nagy fontossággal bíró rendes erdőgazdaság alapja lerakassák, ahhoz, szükséges volt az, amit a tanácskormány a szakkörök régi fáradozásai eredményeképpen megvalósított, hogy az erdők igazgatása és kezelése állami kézbe kerüljön. Erre nézve a kormányzótanács elvi döntése már megjelent és a részletes kérdések megoldására az erdészeti főmegbízott: Eránusz Antal János okleveles erdőmérnök ki is neveztetett. így állván a dolog, az erdők kezelésében az eddiginél szigorúbb állapot állott be az állami kezelés életbeléptetése által csak azért, hogy a város közönsége itt a közelben kellő mennyiségű fához juthasson. Ezért kérem, hogy Kecskeméten is egyszer érvényre juthasson az, hogy az erdő fontos köztulajdon, nem közpréda és nem közlegelő, mert hosszú évek tapasztalata bizonyítja, 37