Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT - A Kecskeméti Intéző Bizottság jelentése

folyósítja, a terveket kiadta és az előmunkálatokat már meg is kezdették. Ezen vasút felépítésével Kecs­kemét előre beláthatatlan jövedelemhez jut, mert a város egyik legnagyobb birtoka könnyen megköze­líthető lesz, másrészt össze lesz kötve a várossal, úgyhogy ily nagy kiterjedésű ingatlanon intenzív gazdálkodást lehet kifejleszteni. Öt műút építését is engedélyezte a Belügyi Népbiztosság, mégpedig a csongrádi, szolnoki, halasi, kiskőrösi és szentlőrinci-tiszaugi utak kiépítését makadám-burkolattal, amelyre nézve az előmunkálatok folyamatban vannak és ezeknek a költségeire a Földművelés- ügyi Népbiztosság Kecskemét város részére állami beruházások címén 20 millió koronát folyósított. Fuvartelep Mint mindig, úgy most is megvannak a városnak az előfogatai, mégpedig 60 db ló, luxuskocsikkal és megfelelő igáskocsikkal, amelyek részben pedig a közellátás, köztisztaság és közegészségügyek, vala­mint a város gazdasági fuvarszolgálatait teljesítik. A lovak a legjobb kondícióban vannak, jól ellátottak és megfelelő mennyiségű munkás gondozása alatt állanak. Külön a helyi fuvartelep felállítása, megszer­vezése most van folyamatban. Autó ügyek Jelenleg két luxus kocsi áll rendelkezésre, teljesen jókarba hozva, gumikkal ellátva és néhány teher­autó menetképes, mely állandóan a közellátást szolgálja. A teljes üzemképesség anyaghiány dacára jelenleg megvan. Az eddigi használhatatlansághoz hozzájárul, hogy az autókat, különösen a luxus­autókat minden megkérdezés nélkül és jóváhagyás nélkül minden illetéktelen egyén igénybevette, azokat a vezető tudta nélkül kirándulásokra, sétakocsizásokra használták föl, amelyet elkerült végre gyökeresen orvosolni úgy, hogy a mai napon csak illetékes egyének vehetik használatba a kiadott utalványok alapján az autókat. II. AZ ERDŐHIVATAL JELENTÉSE A volt városi erdők faállománya a múltban túlhajtott legeltetés és nem helyes adminisztráció folytán ma oly képet mutat, hogy a városra kerülő erdőterületekről aránylag kevés mennyiségű rőzse és vékony dorongfa, illetőleg botfa kerül ki, amely a belváros közönségének szükségletét fedezni nem képes, és a rőzse általában nem is szállításképes. Bugacon van még egy kb. 20—25 ezer űrméterre becsülhető el- vénhedt nyárfa, melynek üzemterven kívüli kihasználása iránt az intézkedés megtörtént. A forradalmi kormányzótanács 7 A. sz. rendelete értelmében egyébként az erdőkitermelés kizárólag a fa-hivatal ügy­körébe utaltatott és így az erdőkitermelés az erdőhivatal ügykörébe egyáltalán nem tartozik. Az erdőültetés kérdése a kecskeméti erdőkben és főleg Bugacon szorosan összefügg az erdők vé- mével. A kecskeméti erdőket környező lakosság állataival és maga a város is a tulajdonát képező marha-, de legfőképpen birkaállományával oly kíméletlenül legeltette minden gazdasági szabály és törvény ellenére, hogy ezt még a kellő számban alkalmazott erdőőrző személyzet sem lett volna képes megaka­dályozni. így az erdőhívatal jelenlegi vezetője által nagy fáradtsággal létesített ültetéseket még a for­radalom előtt időben is, de főleg november 1-től oly kíméletlenül pusztították, hogy ma már el lehet mondani, hogy kár minden erdőültetési költségért és fáradságért, mindig, míg az erdők védelme ren­dőrileg is nem lesz oly fokban biztosítva, hogy a kezelőszemélyzet tudta és engedélye nélkül senki az erdő területére ne léphessen. Emellett a ma még mezőőrök által elfoglalt és az erdőőrök lakására szükséges épületek haladéktalanul átadandók az erdészetnek, hogy az erdő őrizetére és nevelésére hívatott személyzet elhelyezhető legyen. Ilyen módon az erdőültetések, a különbeni munkáshiány folytán is, a forradalom ideje alatt nem voltak foganatosíthatók. E tekintetben szükséges, hogy az erdőknek a fenti módon való intézményes biztosítása után a már előzőén tervbevett birtok rendezést a városi földterületeken mielőbb fogana­tosítsuk, hogy a feltétlen erdőtalajt képező területek az erdőhöz csatolva a szükséges tervek készítése és lehetőségig az erdők telepítése és a meglevők rendezése haladéktalanul kezdetét vehesse. Hogy azonban az oly nagy fontossággal bíró rendes erdőgazdaság alapja lerakassák, ahhoz, szükséges volt az, amit a tanácskormány a szakkörök régi fáradozásai eredményeképpen megvalósított, hogy az erdők igazgatása és kezelése állami kézbe kerüljön. Erre nézve a kormányzótanács elvi döntése már megje­lent és a részletes kérdések megoldására az erdészeti főmegbízott: Eránusz Antal János okleveles erdőmérnök ki is neveztetett. így állván a dolog, az erdők kezelésében az eddiginél szigorúbb állapot állott be az állami kezelés életbeléptetése által csak azért, hogy a város közönsége itt a közelben kellő mennyiségű fához juthasson. Ezért kérem, hogy Kecskeméten is egyszer érvényre juthasson az, hogy az erdő fontos köztulajdon, nem közpréda és nem közlegelő, mert hosszú évek tapasztalata bizonyítja, 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom